A 2023-as költségvetés eredeti terveihez képest 18 milliárd forinttal több közpénzt költött el a kormány propagandára, derült ki a parlament előtt lévő zárszámadási törvény tervezetéből. Az eredetileg előirányzott 39,5 milliárd helyett végül 57,6 milliárd forintot fordítottak kormányzati kommunikációra és konzultációs tevékenységekre. A propagandaminisztérium így 45,8 százalékkal lépte túl az eredetileg tervezett keretet, miközben senki nem adott érdemi magyarázatot arra, hogy pontosan mire is ment el ez a pénz.

Emelések, átcsoportosítások, és a propaganda újabb mélypontja

A költségvetési előirányzatot a kormány ötször emelte meg év közben különböző határozatokkal, a legnagyobb tételt egy 4 milliárd forintos átcsoportosítás jelentette, amely a nemzeti konzultáció költségeinek fedezésére szolgált. Az összegből továbbá olyan projektek is részesültek, mint a Magyarország 365 fotópályázat, valamint a JóKor című időseknek szánt kiadvány. A kormányzati kommunikáció hivatalos magyarázata szerint ezek a pénzek „a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz kapcsolódó egységes lakossági kommunikációs feladatok fedezetét biztosították”, és a tájékoztatási tevékenységek során „széleskörű eszközhasználatot” alkalmaztak, mint például televíziós, rádiós, print és közterületi hirdetéseket, illetve online reklámokat.

A költések növekedése annak ellenére történt, hogy a Rogán Antal vezette tárca összesen kevesebbet költött működésre, mint azt előzetesen tervezték. Az eredeti, 691 milliárdos működési és 68,1 milliárdos felhalmozási kerethez képest végül 606,6 milliárd forintot fordítottak működésre és 129,7 milliárdot felhalmozási célokra. Azonban az éves szinten tervezett 493 milliárdos deficit helyett végül 621,1 milliárd forintos hiányt produkáltak.

Fidesz-közeli média és Magyar Péter „botránya”

A kormányzati propaganda hatékonysága ugyanakkor egyre több kérdést vet fel, különösen annak tükrében, hogy milyen témákkal próbálják tematizálni a közvéleményt. Az elmúlt időszak egyik „kiemelt” története Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének állítólagos botránya, amelyben a kormánypárti média Magyar péniszével foglalkozott az Európai Parlament magyar EU-elnökségről szóló plenáris ülésén való részvétele kapcsán. A TV2 Tények című műsora kétperces „szakértői” anyagot készített Magyar Péter nadrágsliccéről, a karaktergyilkosságra pedig rákapcsolt a teljes kormányzati sajtógépezet, a Megafon-platformos Deák Dánieltől Bayer Zsoltig bezárólag, aki még a Magyar Nemzetben is írt a témáról.

Az elmúlt hónapok eseményei rámutatnak arra, hogy a kormányzati kommunikáció a korábbiaknál is mélyebbre süllyedt. Mint azt Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértő a Népszavának elmondta, a karaktergyilkosság fegyvere Magyar Péter esetében besülni látszik. A propagandagépezet egyre nehezebben tudja felvenni a versenyt a Tisza Párt elnökével, aki az ellenzék egyik meghatározó politikusává nőtte ki magát, miután februárban a sajtóhírek szerint kegyelmet kapott egy korábbi ügyében.

Költséges hadjárat kérdéses eredményekkel

Miközben az Orbán-kormány milliárdokat költ kommunikációs kampányokra és a kormánykritikus szereplők lejáratására, egyre többen kérdőjelezik meg ennek hatékonyságát. A NER 14. évében, Novák Katalin lemondása után a Fidesz több hibát is elkövetett, amely gyengítette pozícióit, a Magyar Péter elleni támadások pedig inkább tűnnek erőltetett próbálkozásnak, mintsem jól megtervezett politikai stratégiának.

A 2023-as költségvetési tények tükrében felmerül a kérdés: valóban szükség van ekkora összegekre a kormányzati kommunikációban? Az elköltött pénzek, a botrányos történetek és a kormányzati sajtó egyre mélyebb színvonala mind arra utalnak, hogy az Orbán-kormány egyre nehezebben tudja fenntartani a közvélemény támogatását – bármennyit is költsön erre az adófizetők pénzéből.

Magyar News Online