„Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak”, az Európai Uniónak változtatnia kell – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerdán Strasbourgban az Európai Parlament ülésén a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve új európai versenyképességi megállapodás elfogadására, a migráció és a határvédelem ügyében rendszeres Schengen-csúcstalálkozók megtartására, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására tett javaslatot.

A kormányfő felidézte, Magyarország 2011 után most másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Hozzátette: személyesen is másodszor tölti be ezt a feladatot. „34 éve vagyok parlamenti képviselő, ezért tudom, hogy megtiszteltetés, hogy önök most meghallgatnak engem. Miniszterelnökként beszélni a parlamenti képviselők előtt mindig megtiszteltetés” – fogalmazott.

Felidézte: 2011-ben az első magyar elnökség idején is válságokkal küzdött Európa, kezelni kellett a pénzügyi válság, az arab tavasz következményeit és a fukushimai katasztrófát. Elmondta, akkor erősebb Európát ígértek és teljesítették is, amit vállaltak; elfogadták az első európai szintű romastratégiát, valamint a Duna-stratégiát. A magyar elnökség alatt indították el az európai szemeszter nevű gazdaságpolitikai koordinációs folyamatot, ami akkor még valóban az volt, aminek hívták – tette hozzá.

Kitért arra, hogy az első magyar elnökség alatt fordult elő utoljára, hogy az unió sikeresen lezárt egy csatlakozási folyamatot, Horvátországét.

Értékelése szerint az akkori elnökség sem volt könnyű, de a munka ma sokkal nehezebb, mert az unió helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt, és talán súlyosabb, mint az unió története során bármikor. A nehézségek között említette, hogy Ukrajnában, vagyis Európában háború dúl, hogy súlyos konfliktusok pusztítanak és hatnak Európára a Közel-Keleten és Afrikában és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét.

Szólt arról is, hogy a migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket ölt, az illegális migráció és a biztonsági kihívások azzal fenyegetnek, hogy a schengeni térség szétesik.

Mindeközben Európa veszít globális versenyképességéből – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az unió saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.

A kormányfő a magyar elnökség alatt eddig elvégzett szervezési és koordinációs munkáról szólva jelezte: eddig 585 tanácsi munkacsoport ülést vezettek le, huszonnégy nagyköveti tanácskozást elnököltek, megtartottak nyolc formális és 12 informális tanácsülést, 69 elnökségi rendezvényt bonyolítottak le Brüsszelben és 92-t Magyarországon – sorolta, hozzátéve, a magyarországi rendezvényeken több mint 10 ezer vendég vett részt.

A tanácsi jogalkotási munka „teljes gőzzel zajlik”, 52 jogalkotási dosszién dolgoznak a tanács különböző szintjein – mondta.

Kiemelte: az elnökség kész bármikor megkezdeni a trialógus tárgyalásokat is az Európai Parlamenttel. Jelenleg mindössze 2-2 jogalkotási dossziéban folytatnak trialógust a parlamenttel, de van még 41 dosszié, amiben erre szükség lenne, és várják, hogy ez megtörténhessen.

Megjegyezte: a választások után nehéz intézményi átmenetnek a tanúi, de eltelt négy hónap, és a magyar elnökség készen áll rá, hogy a 41 konzultációra váró dossziéban is együttműködhessen a parlamenttel.

Úgy fogalmazott: „a magyar elnökség tisztességes közvetítőként és konstruktív együttműködésre törekszik valamennyi tagállammal és intézménnyel, ugyanakkor a magyar elnökség meg fogja védeni a tanács szerződéseken alapuló jogosítványait”, amilyen például az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti intézményközi megállapodás.

A magyar elnökség politikai felelősségértől szólva hangsúlyozta: az Európai Uniónak változnia kell, a magyar elnökség pedig a változás hangja és katalizátora kíván lenni. A változás legfontosabb elemeként a versenyképesség növelését jelölte meg. Hozzátette: a magyar elnökség problémákat vet fel és javaslatokat tesz, de döntéseket az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghozniuk.

A versenyképesség problémájáról azt mondta: az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, a világkereskedelmi részesedése csökken.

Az unióban a vállalatok kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek, mint az Egyesült Államokban, a földgázárak pedig négyszer-ötször magasabbak itt – sorolta. Az orosz energiáról való leválás következtében az Európai Unió jelentős GDP növekedést veszített el, és közben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítania energiatámogatásokra és a cseppfolyósított földgáz behozatalához szükséges infrastruktúra megépítésére – mondta.

A kormányfő kiemelte: az európai vállalatok fele az energiaköltséget tekinti a beruházások fő akadályának, az energiát intenzíven használó iparágak esetében a termelés 10-15 százalékkal esett vissza.

„Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál erre a problémára!” – fogalmazott. Még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, 2030-ig – minden elemzés szerint – akkor sem fog jelentősen csökkeni azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák majd meg az energiaárakat – mondta.

Jelezte: az európai zöldmegállapodás alapja az volt, hogy új zöld munkahelyeket hozunk létre. Azonban a kezdeményezés értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az európai termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet – értékelt Orbán Viktor, rámutatva: az uniós tervezés hiányának az autóipar az egyik legkirívóbb példája, ahol iparpolitika nélkül alkalmazzuk a klímapolitikát.

A magyar kormányfő emlékeztetett: az EU és az Egyesült Államok közötti termelékenységi szakadék kialakulásának fő oka a digitális technológia volt. Úgy tűnik ráadásul, hogy Európa lemaradása tovább nő; a mi vállalataink feleannyit költenek kutatásra és fejlesztésre a GDP arányában, mint az Egyesült Államok vállalatai – figyelmeztetett Orbán Viktor.

Azzal folytatta, hogy ehhez társulnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok: látható a számokból, hogy a migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését. Európa modern kori történelme során először lépünk be egy olyan időszakba, amikor a GDP növekedését nem fogja támogatni a munkaerő folyamatos növekedése – jelezte.

Mario Draghi volt olasz miniszterelnökre és Emmanuel Macron frakcia elnökre is hivatkozva leszögezte: a helyzet súlyos és azonnali cselekvést igényel. A 24. órában vagyunk, a most úttörőnek számító technológiákban néhány éven belül eldől, ki marad talpon

– közölte, hozzátéve: a leépülő ipari kapacitásokat sokkal nehezebb visszahozni, mint megtartani.

A tagállamok ezen a téren gyors és határozott fellépést várnak az európai intézményektől. Várják az adminisztratív terhek csökkentését, a túlszabályozás enyhítését, a megfizethető energia biztosítását, a zöld iparpolitikát, a belső piac erősítését, a tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosítás helyett a konnektivitást növelő kereskedelempolitikát – jelentette ki.

A sikerek között említette – a Draghi-jelentésre is hivatkozva – az EU dinamikusan fejlődő akkumulátoriparát.

Emlékeztetett: az akkumulátortechnológiára fordított közfinanszírozás az elmúlt évtizedben átlagosan 18 százalékkal nőtt, és ez kulcsfontosságú volt Európa pozíciójának megerősítésében. Ma már Európa Japán és Dél-Korea mögött harmadik helyen áll az akkumulátortárolási technológiákra vonatkozó szabadalmi bejelentések terén – fűzte hozzá.

Úgy látszik, hogy a célzott és stratégiai beavatkozás Európa számára sikeres és előnyös lehet – állapította meg.

Orbán Viktor elmondta: a magyar uniós elnökség célja, hogy elfogadjanak egy új európai versenyképességi megállapodást az Európai Tanács informális ülésén Budapesten november 8-án.

„Meggyőződésem, hogy a legmagasabb szintű politikai elkötelezettség lendületet ad az európai versenyképességi fordulathoz, amire szükségünk van” – fogalmazott, azt javasolva, hogy ezt a témát állítsák a most kezdődő intézményi ciklus cselekvési tervének középpontjába.

A kormányfő a migráció témájára áttérve kifejtette: Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás, és ez hatalmas terhet ró különösen az EU külső határain elhelyezkedő tagállamokra. Kijelentette: az EU külső határait meg kell védeni, ez az unió egészének érdekeit szolgálja, ezért ehhez az EU-nak érdemi támogatást kell nyújtania.

Kijelentette: külső hotspotok nélkül nem lehet megvédeni az európaiakat az illegális migrációtól. „Ha egyszer valakit beengedünk, azt többet nem fogjuk tudni hazaküldeni. (…) Egyetlen megoldás van, csak azokat szabad beengedni az unió területére, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt” – hangsúlyozta, minden más megoldást illúziónak nevezve.

Úgy értékelt: az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte. Orbán Viktor a teremben lévő képviselők egy részének fütyülése közepette megismételte kijelentését, hozzátéve: ha tetszik, ha nem, ezek a tények.

Jelezte: a sikertelen migrációs politika következménye, hogy több tagállam a menekültügyi rendszerből való kimaradás lehetőségeit igyekszik megteremteni, továbbá az illegális migráció és a biztonsági félelmek a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállításához vezettek.

Kijelentette, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni, és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat, ezért a magyar elnökség nevében a „Schengen-summitok” rendszerének megteremtésére tett javaslatot.

Orbán Viktor hozzátette: a magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez.

Emlékeztetett: a 2008-as gazdasági válságra adott EU-s válasznak fontos része volt az euróövezet vezetőinek csúcstalálkozója, ami 2012-ben nemzetközi szerződéssel intézményesült. A kormányfő úgy látja, hogy ma a schengeni övezet van hasonló válságban, ezért szükség lenne egy hasonló politikai elköteleződésre, majd a csúcstalálkozó nemzetközi szerződéssel történő intézményesítésére.

Szólt arról is, hogy a migráció mellett Európát számos egyéb biztonsági kihívás is érinti, ezeknek a megvitatására alkalmas fórum lesz a november 7-én – két nappal az amerikai elnökválasztás után – Budapesten összeülő európai politikai közösség csúcstalálkozója.

Orbán Viktor azt mondta, ma az unió nem képes saját békéjét és biztonságát szavatolni, ezért szükség van az európai biztonság- és védelempolitika intézményesítésére, a magyar elnökség ennek legjobb útját az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésében látja.

Hozzátette: a magyar elnökség az európai védelmi ipari stratégiára és tervre összpontosít, de a kihívás ennél sokrétűbb, mert tagállami és uniós kompetenciákat is érint, sőt nemzetközi szövetségesi struktúrákat is.

A kormányfő Magyarország példáját ajánlotta figyelembe venni. Kifejtette, Magyarország nemzeti összterméke 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, az ország védelmi beszerzéseinek túlnyomó többsége európai védelmi ipari forrásokból származik, és a védelmi ipar valamennyi szegmensében zajlanak beruházások Magyarországon európai szereplők részvételével.

Ha ez lehetséges volt Magyarországon, akkor lehetséges az egész Európai Unióban is – hangoztatta.

Orbán Viktor kiemelt témaként beszélt az unió bővítéséről, szerinte a bővítéspolitikának érdemalapúnak, kiegyensúlyozottnak és hitelesnek kell maradnia. Kulcskérdésnek nevezte az európai biztonság szempontjából a Nyugat-Balkán csatlakozásának gyorsítását.

Azt mondta, Szerbia felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható. Hozzátette: több tagjelölt ország is teljesíti a továbblépés technikai feltételeit, de hiányzik a tagállamok közötti politikai konszenzus.

A magyar elnökség összehívta a Nyugat-Balkán-EU-csúcstalálkozót, ahol előrelépést szeretnének elérni – rögzítette.

A miniszterelnök sürgette a versenyképes európai mezőgazdaság megteremtését és elengedhetetlennek nevezte a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését.

Kifejtette: a mezőgazdaság versenyképességét a rendkívüli klimatikus körülmények, a megemelkedett költségek, a harmadik országokból érkező import és a túlzott szabályozás jelentősen lerontotta, mindez az európai gazdálkodók létbiztonságát veszélyezteti.

A magyar elnökség irányt szeretne mutatni az újonnan felálló Európai Bizottságnak egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése érdekében – fűzte hozzá.

Orbán Viktor azt mondta, a kohéziós politika nem jótékonyság és adomány, valójában az EU legnagyobb beruházási politikája és a belső piac kiegyensúlyozott működésének feltétele, ennek folytatása kulcsfontosságú az EU versenyképességéhez.

Beszédét úgy zárta, hogy a magyar elnökség közös európai problémákra keres olyan megoldásokat, amelyek a józan ész talaján állnak; nemcsak megoldásokat keresnek: „mi, magyarok az Európai Unióban továbbra is keressük az álmainkat, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját”.

„Keressük az Istent félő és az emberek méltóságát védelmező, a kultúra, a tudomány, a szellem csúcsait ostromló Európát” – mondta, hozzátéve, Magyarország nem azért tagja az EU-nak, amiért olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne.

Hangsúlyozta, amíg úgy látják, hogy Európát olyanná tudják tenni, amilyen lehetne, amíg erre „van egy fikarcnyi esély is”, addig küzdeni fognak érte.

A magyar elnökség sikeres Európai Unióban érdekelt, és a magyar elnökség sikere az egész Európai Unió sikere lesz. „Tegyük újra naggyá Európát!” – jelentette ki Orbán Viktor.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!