Az Alaptörvény feltétel nélküli állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét. Az Alaptörvény expliciten elítéli az 1956-os kollaboránsokat. Ha az országot támadás érné, az Alaptörvény értelmében Orbán Balázs országgyűlési képviselőként szavazhatna a háborús helyzet kinyilvánításáról. Orbán Balázs azt mondta, Zelenszkij elnök helyében ők (a kormány? az Országgyűlés?) valószínűleg nem kezdtek volna emberéleteket követelő védekezésbe az orosz invázió után. Ezt kollaborációnak hívják.

„Mi nyilvánosan nem mondjuk el a véleményünket Zelenszkij elnök döntéséről az elmúlt 2,5 évben, amit csináltak a háború ügyében, vagy nagyon finoman fogalmazunk. Azért, mert minden országnak megvan a joga, hogy döntsön saját sorsáról, a vezetők vállalják a felelősséget.

De pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 éve, mert felelőtlenség”

 – mondta Orbán Balázs a Mandiner műsorában.

Majd így folytatta: „Látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, sok ember halt meg, területeket vesztettek. Az ő joguk, szuverén döntésük, megtehetik. De ha minket megkérdeztek volna, akkor nem ezt tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert 56-ban az lett, ami lett, megtanultuk, hogy óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel, azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója, nem mellesleg országgyűlési képviselő. Mint ilyen, felesküdött Magyarország Alaptörvényére. Az alábbiakban idéznénk néhány passzust az Alaptörvényből:

Nemzeti Hitvallás

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

U) cikk

A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak

h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;

XXXI. cikk

(1) A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

(3) Hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek.

1. cikk

(2) Az Országgyűlés

h) határoz a háborús helyzet kinyilvánításáról és a békekötésről;

45. cikk

(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!