Megkezdődött az árvízi védekezés legkomolyabb és legnehezebb szakasza, ami a számítások szerint jövő hét csütörtökig tart – közölte a miniszterelnök az árvízvédelmi operatív törzs reggeli ülése után tartott sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Orbán Viktor azt mondta: kedd éjjel, szerda hajnalban belépett Magyarország területére az árhullám várhatóan legmagasabb vízszintje, mostantól az a feladata a vízügyeseknek, a katasztrófavédelemnek, a honvédségnek, a belügynek és az önkénteseknek is, hogy kikísérjék az árhullámot a Lajtától, tehát az ország nyugati végpontjától délre, amíg el nem hagyja Szerbia felé Magyarországot.

Ez az időszak a legnehezebb a védekezésben, mától számítva körülbelül egy hétig, nyolc napig tart majd – hangsúlyozta a kormányfő.

Hozzátette: úgy számolnak, hogy jövő csütörtökön hagyja el a déli határánál a legmagasabb vízszint Magyarország területét.

A miniszterelnök hangsúlyozta: jó hír, hogy az „időjósok szerint” – ami, fűzte hozzá, „most már lassan tudománnyá fejlődik” – az előttünk álló héten nem várható eső.

Ha száraz időszakban kell védekezni, akkor az azt jelenti, hogy az a vízszint fog végigvonulni, amit jelenleg a legmagasabbként azonosítottak Magyarország nyugati kapujánál – ismertette.

„Hacsak az időjósok nem tévednek, és hirtelen nem kapunk egy özönvízszerű esőt a nyakunkba, de erre nem számítunk” – jegyezte meg.

Szintén jó hírnek nevezte, hogy a legmagasabb vízszint belépését követően az összes védmű állta a próbát.

Emlékeztetett: a jelenlegi legmagasabb vízszint minden tudásuk szerint alatta marad a 2013-asnak, ezért nincsen olyan munka, feladat vagy kihívás, amivel egyszer már ne birkóztak volna meg.

Értékelése szerint ez a védekezés „karakterét” is meghatározza, tehát nem váratlan és rendkívüli eseményekre, hanem ismert és várt eseményekre készülnek, amelyeknek az elhárítását korábban már megtették, kipróbálták.

A kormányfő jelezte: folyamatosan ellenőrzi a védekezésben résztvevők munkáját. Ott vagyok mindig, ahol a legnagyobb veszély van az adott pillanatban. – mondta.

Kiemelte: a védekezésben résztvevő vízügyesek, katonák, rendőrök, katasztrófavédelmisek, sőt az önkéntesek is rendkívül higgadtan, nyugodtan, magabiztosan és szervezetten végzik a munkájukat.

Ismertette azt is, hogy kétféle védelmi rendszer van Magyarországon. Vannak olyan szakaszok, amelyekért az állam és vannak olyanok, amelyekért az önkormányzat tartozik felelősséggel. Az állami védettségű területeken a készültségi szint elérte a 100 százalékot. Az önkormányzatok nagy részénél is így áll a helyzet, van néhány település, ahol még nincsenek 100 százalékon, de mindenhol 50 százalékon áll a készültség – fejtette ki.

Hozzátette: az árvízvédelmi operatív törzs reggeli ülésének egyik legfontosabb pontja az volt, hogyan biztosítsák az önkormányzati és az állami védekezés összehangolásának legoptimálisabb formáját. Ez is működni fog – jelentette ki, hozzátéve, az ülésen Karácsony Gergely főpolgármester is ott volt, mert a legnagyobb település, ahol önkormányzati védekezés folyik, az a főváros.

Orbán Viktor ismertetése szerint a Lajta csütörtökön Mosonmagyaróvárnál fog tetőzni a valaha mért legmagasabb vízszintet megközelítve.

Közölte, jelenleg 544 kilométer hosszúságban folyik árvízi védekezés a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Marcalon.

Elsőfokú, legenyhébb védekezés van 127 kilométeren, másodfokú, közepes erősségű védekezés folyik 192 kilométeren, a legmagasabb szintű, harmadik fokozatú a védekezés 225 kilométeren – részletezte.

Budapesten várhatóan szombat délután, este tetőzhet a folyó a 2013-as vízállásnál 40-50 centiméterrel alacsonyabban, 846 centiméteren; a budapesti rakpartokat valamikor a jövő hét közepén nyithatják újra.

Orbán Viktor kitért arra: összesen 4392 ember vesz részt az árvíz elleni védekezésen.

Védekezik a vízügyből 1288 ember, közülük 892 embert a Duna túlsó oldaláról vezényeltek át. A védekezésben részt vesz 1677 katona, és ha ennél több emberre lesz szükség, minden 24 órában 4 ezer embert tudnak biztosítani. Védekezik 988 ember a katasztrófavédelemtől, továbbá 312 rendőr, közülük 200 rendészeti hallgató. Dolgozik a gátakon 117 elítélt rab is, akiknek részvétele a védekezésben nem fenyeget szökéssel vagy újabb bűncselekmény elkövetésével.

A miniszterelnök jelezte: a Duna és a Lajta mosonmagyaróvári szakaszánál 12 kiemelt állami helyszínen folyik védekezés, töltésmagasítás, fóliázás, nyúlgátépítés. Ezen a területen a felhasznált homokzsákok száma 39 335.

Az önkormányzati védvonalakon 31 kiemelt helyszínen zajlik munka, ott eddig 1 millió 421 500 homokzsákot töltöttek meg, amelyeket nagy részben fel is használtak.

Pilismaróton körülbelül 500 ember dolgozik, 35 ezer homokzsákot kellene beépíteni, a nyúlgát készültsége most hagyja el a 70 százalékot, „tehát ott dolgoznunk kell” ma és holnap – mondta.

A 11-es főút egyes szakaszait nem lehet megvédeni, az operatív törzs ezért úgy döntött, hogy elkerülő utakat nyitnak a lezárt szakaszok helyett.

Nehéz helyszín a Margitsziget – mondta, megjegyezve, reméli, hogy a jelenleg Budapesten zajló sakk olimpia Margitszigeten elszállásolt résztvevőit nem kell kiköltöztetni a hotelből.

A Batthyány téri 2-es metró szintén kritikus pont. Nem tudják megakadályozni, hogy a víz beszivárogjon, de a vízügyesek vállalták, hogy a víznyelő rácsok felé tudják terelni a beszivárgó vizet, így talán még a metró közlekedését sem kell leállítani. Ugyanakkor valószínűleg a HÉV egy bizonyos szakaszát biztonsági okokból nem fogják üzemeltetni.

Orbán Viktor ismertette: a következő napokban nehéz helyzet lesz Dunabogdányban, Tahitótfaluban és Leányfaluban. Ezek önkormányzati védekezési területek, a védekezés itt is 50 százalék fölötti szinten van, de „dolgozni kell„, és szükség van önkéntesekre is.
Jelezte, Vácon péntek környékén a 2-es utat legalább részlegesen le kell majd zárni.

Kismaroson tegnap este a védművek kiépítettsége 60 százalékon állt, azt „nagyon meg kell nyomni„, ha meg akarják védeni az ártérben épült épületeket.

Nehéz helyzet lesz még Kisorosziban, de „a kisorosziak a legképzettebb vízügyi szakemberek Magyarországon„, hiszen őket még a közepes árvíz is nehéz helyzetbe szokta hozni, így „mindent tudnak” és meg fogják oldani a védekezést – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor komoly, fontos sikernek nevezte, hogy 2013 után 435 milliárd forint értékben hajtott végre a kormány árvízvédelmi fejlesztéseket, beruházásokat. Ezek eredményeként most több helyen nincs szükség további védekezésre, mert a megépített védművek jól működnek és megtartják a vizet.

A miniszterelnök felidézte: a Duna mentén egy 150 milliárdos fejlesztési programot hajtottak végre, melynek köszönhetően olyan helyeken, ahol „2013-ban igencsak rezgett a léc” – mint például Komáromnál -, hogy meg tudják-e védeni az adott partszakaszokat, most nincs is szükség önkéntesekre, homokzsákra, nyúlgátépítésre vagy a gátszint emelésére.

Most látszik az is, hogy jó döntés volt a Mosoni-Duna torkolati műtárgynak a megépítése. A létesítmény, amit 2022-ben adtak át, lehetővé teszi, hogy a dunai árvizeket kizárják a Mosoni-Duna-ágból megvédve ezzel Győrt.

Ugyancsak fontos volt a Barát-patak torkolati műtárgyának megépítése – tette hozzá Orbán Viktor.

A jövőbeni feladatokról szólva kiemelte: a mostani árvíz levonulása után „sietnünk kell” Esztergomban, ahol éppen most „építjük a magasabb gátat”, „erősítjük a védműveket„. Emellett egy 40 milliárd forintos program keretében fejlesztik a szigetközi mellékág védekezését.

Orbán Viktor úgy összegzett: „biztosan, nyugodtan állíthatom, hogy Magyarország meg tudja csinálni, Magyarország meg fogja csinálni„. A miniszterelnök szerint ennek egyetlen feltétele, hogy „az önbizalmunk ne csapjon át túlzott magabiztosságba„, nagyképűségbe, mert akkor lankad a figyelem.

Kérdésre válaszolva a 2013 után épült védművekről azt mondta, a mostani árvíz minőségpróba, most derül ki, hogy alkalmasak-e arra, amiért megépítettük őket, mert most kerülnek először nyomás alá. A kormányfő eddigi tapasztalatai alapján a helyzet „több, mint megnyugtató„.

A miniszterelnök az önkéntes munkára jelentkezőket arra kérte, mielőtt a helyszínre mennének, mindenképpen vegyék fel a kapcsolatot az adott település polgármesterével vagy a polgármesteri hivatallal.

Ugyancsak kérdésre elmondta: a jelenlegi napirendje szerint reggel megkapja a jelentéseket írásban, majd részt vesz az operatív törzs ülésén, ami előtt még vált néhány szót Pintér Sándor belügyminiszterrel.

A törzs ülése után ha kell, tájékoztatást ad. Ezután nyakába veszi az országot, felkeresve a vízügyesek által megjelölt helyszíneket, ahol helyben döntésre lehet szükség, illetve van értelme az ellenőrzésnek.

A miniszterelnök délután a hivatalában folytatja a munkáját.

Megjegyezte, általában 12-14 órás, hatnapos munkarendben dolgozik, de árvíz idején hétnapos munkarendben.

A főváros és a kormány árvíz idején történő együttműködését Orbán Viktor kérdésre válaszolva jónak értékelte. Mint mondta, bajban azért könnyebben mennek a dolgok, „a lökdösődés meg a politizálás luxusát nem lehet megengedni magunknak, mert ilyenkor van a víz, meg vannak a megvédendő emberek. Van a víz, meg van a gát„. A sok politikai okoskodásra se tér, se szükség nincs, inkább árt, mint használ – közölte, jelezve, az élet normális rendje szerinti együttműködés van.

A miniszterelnök azt mondta, Budapest védelmi rendszerét Tarlós István főpolgármestersége idején változtatták meg, és került államiból önkormányzati kézbe az árvízvédelem. Amíg a főváros ezen nem akar változtatni, addig ez így is marad – tette hozzá. Orbán Viktor azt mondta, „együttműködésre vagyunk ítélve„, és a budapestiek érdekében ennek meg fognak felelni, mind az önkormányzat, mind az állam tisztában van a felelőssége súlyával és eszerint jár el.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!