A demográfiai változások miatt bele kell nyúlni a választási térképbe a 2026-os választások előtt. Persze ezt már 2022 előtt meg kellett volna tenni, de akkor nem érezte fontosnak a Fidesz. Várhatóan most sem csak a Nemzeti Választási Iroda javaslatait valósítja majd meg a kormánypárt – olvasható a Szabad Európa cikkében.

A lakosságmozgások és a demográfiai folyamatok miatt minden önkormányzati választás előtt sok településen módosítják az egyéni választókörzetek számát, illetve méretét. Így volt ez 2023 végén is, az idei választás előtt. Ugyanezt a 106 országgyűlési választókerülettel is meg kell tenni ott, ahol érdemben változik a népességszám, ugyanis a polgárok választói egyenlőségének feltétele, hogy az egyes körzetekben élők voksai nagyjából ugyanannyi mandátumot eredményezzenek. Ha nagyobb egy kerület, mint a másik, jelentősen több szavazóval, ott kevesebbet ér a szavazók voksa.

Aki gerrymanderingen, tehát a választási körzetek politikai haszon érdekében történő átrajzolásán ügyködik (akár a parlamenti, akár a települési többség érdekében), az jellemzően azt teszi ilyenkor, hogy áttesz ellenzékre szavazó településrészeket a szomszédos körzetből ellenzéki körzetekbe (hiszen a bővített körzetet úgyis viszi az ellenzék), így könnyebben billenti maga felé azt a körzetet, ahonnan átpakolta az ellenzéki szavazók egy részét. Hiszen hiába élnek az újonnan tömbösített részben akár 15-20 százalékkal többen, ők is csak egy mandátumról fognak dönteni – írja a Szabad Európa.

Csökkenne a fővárosé, nőne az agglomeráció politikai súlya

A héten a parlamenthez benyújtott beszámolójában a választások lebonyolításáért felelős Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke felszólította az Országgyűlést, hogy módosítsa a 106 egyéni választókerületet tartalmazó választási térképet, mert sok választókörzetben nem ugyanannyi mandátumot ér a választók szavazata, mint másutt.

A 2024-es választásokról szóló beszámolót jegyző Nagy Attila NVI-elnök szerint legkésőbb év végéig módosítani kell hét Pest vármegyei egyéni választókerület (oevk) határait, mivel a választópolgárok száma ezekben több mint húsz százalékkal haladta meg az országos átlagot a június 9-i választások napján. Ez az a különbség, amelynél az Országgyűlés törvényt sért, ha nem módosít a körzethatárokon.

Ugyanakkor – írja az NVI – a vármegyén belüli egyes oevk-k között területi módosítással nem teremthető meg a jogszabályoknak megfelelés, „hiszen az országos átlagtól való eltérés a jelenlegi 12 mandátumszám mellett nem csökkenne 15% alá, valamint a demográfiai folyamatok alapján további népességgyarapodás prognosztizálható. Az egyenlő választójog minél szélesebb körű biztosítása tehát kizárólag a Pest vármegyei mandátumok számának növelésével érhető el.” (A választási törvény szerint ugyanis a körzethatár-módosítások után nem lehet 15 százaléknál nagyobb eltérés a kerületek között.)

Ezért a Pest megyei mandátumok számának növelésére, így két új körzet kialakítására van szükség, ennek kompenzálására pedig a csökkenő lélekszámú Budapest 18 egyéni választókerületét 16-ra redukálni – írja az NVI.

László Róbert választási szakértő arra hívja föl a figyelmet, hogy ez a helyzet cseppet sem új. „Az Országgyűlés már 2020. december 31-ig sem teljesítette a törvény előírta kötelezettségét, így már 2022-ben voltak a törvény által megengedett határértékeken túlmutatóan aránytalan egyéni kerületek” – mondta lapunknak a Political Capital munkatársa.

Ha már lúd, legyen kövér

Szokása szerint a Fidesz újabb választási jogszabály-módosításra készülhet, ennek lehet része az NVI jelzése. Nem véletlen, hogy arról is most röppentek föl a hírek, hogy esetleg egyéni választókerületeket alakítanának ki az eddig csak országos pártlistákra szavazó, magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli magyaroknak. A 2024-es választás(ok) eredményeinek alapos szavazóköri elemzése nem csak a már törvénytelenül létező szavazókerületek határainak módosítására sarkallhatja a Fideszt.

Az NVI elnökének beszámolójában szerepel, hogy várhatóan Somogy, Tolna és Fejér vármegye egy-egy országgyűlési egyéni választókerületében is eléri a mínusz húsz százalékot a választópolgárok számának eltérése az országos átlagtól, „így ott is megfontolandó a helyzet rendezése”.

László Róbert lapunknak jelezte azt a gyanúját, hogy „nem csak azokhoz a kerületekhez fognak hozzányúlni, amelyek érintettek a szélsőséges demográfiai mozgásokban; erre hivatkozva akár olyan megyékben is átírhatják a kerülethatárokat, ahol ezt egyébként a demográfiai mozgások nem feltétlenül indokolnák”.

Mivel a Fidesz szavazóbázisa egyre kevésbé él a nagyobb városokban, bevett eszköz volt eddig, hogy ezekben olyan választókerületeket alakítottak ki, amelyekhez hozzácsaptak város környéki kistelepüléseket is. Ezt nem lehet megcsinálni Budapesttel, mert a választókerületek nem nyúlhatnak át a megyehatárokon, illetve a főváros határain, legalábbis a törvény szerint – persze kétharmaddal ez is megváltoztatható. A korábban Fidesz-szavazó, de a 2024-es választáson nagyobb számban elvesztett (vagy ott, ahol nagyon megerősödött a Tisza) közepes méretű városok esetében elképzelhető átrajzolás.

EBESZ-ajánlás

A jogszabályoknak elő kell írniuk a választókerületek határainak rendszeres felülvizsgálatát egy független bizottság által a lakosság számában bekövetkező változások nyomon követése céljából. A választókerületek határának megváltoztatását átlátható, pártatlan és inkluzív módon kell elvégezni. A választókerületek pontos határait nem lehet olyan sarkalatos törvényekben meghatározni, amelyek módosításához kétharmados többségre van szükség, és meg kell fontolni egy olyan formula bevezetését, amely segítségével rugalmasan lehet igazítani ezeket a határokat.

EBESZ/ODIHR korlátozott választási megfigyelőmisszió: Zárójelentés, Magyarország, országgyűlési választások, 2014

A körzethatárok kialakításának nincsenek törvényben lefektetve az alapelvei (vagy csak minimálisan, ahogy már említettük). Nyugaton több helyen független testületek látják el a körzethatárok megrajzolását, hogy igyekezzenek kiküszöbölni a gerrymanderinget, a választási körzetek határainak nem demográfiai/geográfiai indokoltságú átrajzolását. Nálunk ezt a kormánypárt maga végezte el 2011-ben, zárt ajtók mögött.

Ki lesz az ellenfél?

A gerrymandering szoros választási eredmény esetén fejti ki a hatását. „Ha a Fidesznek és a baloldali pártszövetségnek egyformán ötven-ötven százalékot adunk, a választókerületeket nem az elvárható 53:53 arányban nyernék meg; a kormánypártnak 58, ellenfelének pedig csak 48 egyéni mandátum jutna” – írta 2015-ös elemzésében a Political Capital. Azóta persze jelentősen átalakult a kormánypárt és az ellenzék szavazóbázisa, a körzethatár-átírások így ezt is lekövethetik.

Kérdés, hogy mire optimalizáljon a Fidesz két évvel a 2026-os választás előtt. A Tisza Párt megerősödése és a régi ellenzék eltűnése az egy az egy ellen küzdelmet valószínűsíti, nem a korábbi centrális erőtérszerepet, amikor a Fidesztől jobbra és balra is van érdemi ellenzék.

László Róbert arra számít, hogy a körzethatár-átrajzolás fontos szempontja lesz, „hogyan lehetne a Tisza-szavazókat minél nagyobb és a Fidesz-szavazókat minél kisebb kerületekbe terelni”.

Közben persze mindent megtesznek majd azért, hogy megosztott legyen az ellenzék – teszi hozzá. „Nekik a legrosszabb az, ha Magyar Péter tényleg minden ellenzéki szavazatot felszív. Úgyhogy a Fidesznek az a jó, ha vannak még pártok a palettán. A legfontosabb nyilván az, hogy Gyurcsány a felszínen tudjon maradni.”

Az egyedüli kihívó erejét gyöngítheti az is, ha – mint ahogy erről is hallani politikai pletykákat – levinnék három százalékra a mostani négyről a parlamenti bejutási küszöböt (ami a rendszerváltás első szabad választásán még öt volt). Így ugyanis több kispártnak lenne esélye, és sokkal nehezebb lenne megegyeznie az ellenzéknek.

De az igazi jolly joker a határon túli magyarok egyéni választókerületekbe rendezése lehetne, aminek révén hat–tíz lehetséges Fidesz-mandátummal számolnak az elemzők. De erről nincs semmilyen megerősített információ, a kormány pedig kacsának minősítette.

Forrás: Szabad Európa – Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!