Az eddigi havi kettő helyett akár hatszor is beoszthatnák az orvosokat ügyelni, csökken a pihenőidő, az ebédidőt pedig le kell dolgozni aszerint a jogszabály-tervezet szerint, amelyet a MOK véleményeztetésre kapott az egészségügyi államtitkárságtól.

A Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága egy jogszabály-módosítási tervezetet küldött véleményezésre a Magyar Orvosi Kamarának, mely az állami egészségügy munkaszervezési szabályait kívánja megváltoztatni – áll a Magyar Orvosi Kamara közleményében.

A már normaszöveg szinten kidolgozott javaslat alapján az állami egészségügy súlyos munkaerőhiányát a Kormány az orvosok és szakdolgozók munkaterheinek további növelésével, a jogaik korlátozásával tervezi kezelni. Nem mérik fel reálisan, hogy milyen károkat okozna a teljes magyar ellátórendszernek, ezáltal a magyar állampolgároknak az állami egészségügy munkakörülményeinek, azaz a gyógyítás feltételeinek további romlása. 

A javaslat mindemellett a jogász szakértők szakvéleménye alapján ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel, iránymutatásával.

A Belügyminisztériumnak jeleztük, hogy a jogszabály-módosítást nem fogadjuk el, a bevezetése ellen a Kamara és a Szakszervezet is fel fog lépni a jogszabályi keretek biztosította eszközökkel.

A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében

A Belügyminisztérium (BM) Egészségügyi Államtitkársága értekezletet hívott össze 2024. szeptember 4-ére, amelyen részt vett a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ), a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói, valamint a Gyógyszerészi Kamara, az MSZ EDDSZ és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete. A megbeszélés témája az egészségügyi dolgozók munkaszervezési szabályainak módosításáról szóló, a MOK részére eleve normaszövegként megküldött tervezet megvitatása volt.

A magyar állami egészségügy évtizedek óta elhanyagolt, mély strukturális problémákkal küzd, a szükségeshez képest feleannyi állami ráfordításból működik. Az ágazatban dolgozók jövőképét a kilátástalanság jellemzi, sokan elhagyták a közegészségügyet, így nincs elegendő orvos és ápoló. Az ellátás minősége romlik, a frusztráció a betegek és az orvosok számára is mindennapos tapasztalattá vált. Ezért a lakosság érdeke azt kívánja, hogy az állam olyan munkakörülményeket teremtsen az egészségügyben, amelyek biztosítják az dolgozók megtartását.

 Az államtitkárság jelen tervezete nem ilyen, mert növeli az egészségügyi dolgozók munkaidejét, csökkenti bérüket, lehetővé teszi várandós vagy krónikus beteg orvosok ügyeleti munkára kötelezését, emellett az önként vállalt többletmunka kiüresítésével elveszi annak lehetőségét, hogy az orvosok egyénileg vagy összefogással megvédjék érdekeiket, családi- és magánéletüket. Ezért kötelességünknek tartjuk, hogy felmérjük tagjaink szándékát a potenciálisan szükségessé váló közös munkavállalói fellépést illetően is.

Az első egyeztetés eredménye, hogy Takács Péter államtitkár a tervezetet ígérete szerint idén már nem terjeszti be. Ugyanakkor az ágazatvezető azt is rögzítette, hogy a jogszabályok módosításához ragaszkodik, a tervezetet tavasszal benyújtja, ehhez kérte a résztvevők javaslatait. Így jelen pillanatban a fenyegető változások távolabb kerültek, de nem hárultak el.

A szeptember 4-ei egyeztetésen az álláspontok nem közeledtek, mert azon alapkoncepció, amely nem az egészségügyre fordított anyagi és humán erőforrások növelését, hanem a maradék felélését célozza, a MOK és a MOSZ számára nem elfogadható. Ugyanígy nem tartjuk elfogadhatónak, amikor az ágazatvezetés az orvos képviseleti szervek észrevételeit, szakmai alapon megfogalmazott kritikáit, ellenvéleményét és javaslatait politikai kontextusba helyezve próbálja érvényteleníteni.    

Az orvosok képviselői igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy a lakosság egészségügyi ellátási körülményeit és a dolgozók munkafeltételeit javítsák. Ennek egyik útja, hogy a MOK és a MOSZ a tárgyalásokon kizárólag olyan tervezet elfogadását támogatja, amely az érintettek hozzájárulásával készül. A tárgyalásokon való részvételen túl feladatunknak tarjuk, hogy az egészségügy meghatározó folyamatairól a szakmával és a szélesebb  társadalommal párbeszédet folytassunk. 

Forrás: Magyar Orvosi Kamara