Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 második negyedévében a nyers adatok alapján 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024 első félévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.

A termelési oldalon az ipar teljesítménye 2,4, azon belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest a második negyedévben. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését.

Az építőipar hozzáadott értéke 6,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, a mezőgazdaságé viszont az aszály következtében 5,2 százalékkal elmaradt attól.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (7,2 százalék) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 6,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 4,7, az információ és kommunikációé 3,3 százalékkal nőtt.

A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 3,2, az oktatásé 3,0, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé és az ingatlanügyleteké egyaránt 2,8, a kereskedelemé 2,0 százalékkal növekedett. A közigazgatás teljesítménye 0,2, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,4 százalékkal mérséklődött.

A bruttó hazai termék második negyedévi 1,5 százalékos növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,4 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,4 százalékponttal), valamint az építőipar (0,3 százalékponttal).

A mezőgazdaság teljesítménye 0,2, az iparé 0,5 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) az ingatlanügyletek járultak hozzá a GDP növekedéséhez.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,2 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nagyobb lett.

A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban emelkedett: a tartós termékek esetében 9,1, a féltartósok esetében 2,0, a nem tartósok esetében 4,3, a szolgáltatások esetében 3,6 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztásé 3,9 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,5 százalékkal bővült.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,7 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben 15,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent, utóbbié jelentős mértékben.

A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás területén az átlagnál nagyobb mértékben visszaesett, az ingatlanügyletek esetében bővült a fejlesztések volumene.

A bruttó felhalmozás 5,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 0,7 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1640 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (3,2 százalék) csökkent, mint az exporté (1,8 százalék).

A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 4,9, a kivitel 3,3 százalékkal kisebb lett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 4,6, importja ennél nagyobb mértékben, 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2024. második negyedévi, 1,5 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 1,9 százalékponttal járult hozzá, miközben a bruttó felhalmozás 1,4 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,0 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.

Forrás: MTI

Érdekesnek találtad? Oszd meg!