A hósármány szórványos téli vendégünk, az utóbbi években országosan is egyre fogyatkozik a telelő állomány nagysága – ezért is örömteli a megjelenésük. A Cserhátalján az idei téli szezonban eddig egyáltalán nem is mutatkoztak, mígnem ezen a héten csütörtökön feltűnt egy 27 példányt számláló csapatuk. Valóságos szenzációnak számít, hogy nemrég a sárgacsőrű kenderike is felbukkant a térségben, amely régiós szinten kiemelkedő ritkaság. Mindkét faj hazai helyzete rendkívül sokat változott az elmúlt évtizedekben. Ma már szinte ritkaságszámba megy a megfigyelésük, a múlt században azonban még rendszeresek voltak hatalmas, akár több százas, vagy ezer feletti csapataik is. A drámai változás hátterében vélhetően a klímaváltozás és a globalizáció áll.

„Agrársivatagban” észlelték a ritka madarakat

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a hivatalos közösségi oldalán számolt be arról, hogy a hósármány (Plectrophenax nivalis) Magyarországon elsősorban a nyílt, síkvidéki gyepeken tűnik fel, de mezőgazdasági területeken is előfordul

A mostani észlelés helyszíne is egy nagy kiterjedésű „agrársivatag”. Ezeken a helyeken fontos az apró gyomfoltok, út menti gyepszegélyek megléte. Az intenzíven használt szántókon ugyanis nem találnak élelmet a madarak a téli időszakban.

Szórványos téli vendégek hazánkban

Néhány évvel ezelőtt sikerült felfedezni, hogy a térség mezőgazdasági területein rendszeresen telelnek hósármányok. Jellemzően csak néhány példány jelenik meg, de korábban hozzávetőleg 70 példányos csapatát is sikerült már észlelni itt.

Az idei tél szenzációja volt, hogy két példány sárgacsőrű kenderike (Linaria flavirostris) is feltűnt a Cserhátalján, amely régiós szinten kiemelkedő ritkaság.

Mindkét faj szórványos téli vendég hazánkban, megjelenésük mindig örömmel tölti el a madarászokat.

Ma már szinte ritkaságszámba megy a megfigyelésük

E két faj hazai helyzete azonban rendkívül sokat változott az elmúlt évtizedekben. Ma már szinte ritkaságszámba megy a megfigyelésük, a múlt században azonban még rendszeresek voltak hatalmas, akár több százas, vagy ezer feletti csapataik is.

A drámai változás egyértelmű, ezért is fontos figyelemmel kísérni mozgalmaikat.

Nagyon megritkultak a nagy csapatok

A hósármány hatalmas elterjedési területtel bír, Észak-Amerika és Eurázsia tundráin fészkel. A legészakibb elterjedésű énekesmadarak közé tartozik, még Grönland északi részén és a Spitzbergákon is költ. Télen délebbre vonul, Európában akár a Földközi-tenger partvonalát is elérhetik a telelő példányok.

Magyarországon elsősorban az alföldi puszták téli madara, de kisebb csapatai szinte bárhol feltűnhetnek, például nagyobb vizek mentén, mezőgazdasági területeken, kőbányákban. Főként gyommagvakkal táplálkozik.

Az Alföldön – elsősorban a Hortobágy szikes pusztáin – valaha több százas csapatokban tűnt fel. Az ilyen nagy csapatok mára nagyon megritkultak, és országosan is egyre kevesebb észlelése van a fajnak.

Szembetűnő a változás.

Drasztikus csökkenésen ment keresztül a hazai telelő állomány

A sárgacsőrű kenderike eurázsiai elterjedésű faj. Két jól elkülönült állománya létezik, az egyik a Kaukázusban és Közép-Ázsiában, a másik Észak-Európában (Skandinávia és Nagy-Britannia).

Az európai állományok a hósármányhoz hasonlóan délebbre vonulnak, így hazánkat is elérik. Magyarországon elsősorban az alföldi pusztákon telel, de máshol is feltűnhet nyílt, gyepes élőhelyeken, vagy mezőgazdasági területeken.

Valaha szintén gyakori telelő faj volt hazánkban, ezer fölött példányszámú csapatait is lehetett észlelni. A hósármányhoz képest azonban még drasztikusabb csökkenésen ment keresztül magyarországi telelő állománya. Az elmúlt egy-két évben már csupán néhány megfigyelése volt az egész országban.

A több százas csapatokból egy-egy kóborló példány, vagy néhány kisebb csapat maradt csupán.

Komoly vesztesei lehetnek a klímaváltozásnak

Nehéz megmondani, hogy pontosan mi okozza a drasztikus csökkenést e két faj hazai telelőállományában.

Az biztos, hogy összetett folyamatokról van szó, nem csak egy ok váltja ki a változást.

Hasonló életmódot folytatnak, fészkelőterületük is részben átfed, így valószínűleg ugyanazok a hatások érik a két fajt:

1. Mindkettő fészkelőállományai globálisan csökkenő trendet mutatnak. Nyilvánvalóan ez is hozzájárul a nálunk telelő madarak számának összeomlásához. A fészkelőállományok csökkenése azonban nem olyan drasztikus mértékű, mint a hazai telelő madarak számának csökkenése.
2. Emellett valószínűleg a klímaváltozás egyre inkább kézzel fogható hatásai jelentenek magyarázatot a drasztikus számbeli változásokra. A hómentes, egyre enyhébb telek valószínűleg kevésbé kényszerítik délebbre a madarakat.

Szükség van élőhelyeik általános védelmére

Felmerül a kérdés, hogy vajon mit tehetünk?

Mivel szembetűnő negatív irányú változásról van szó, mindenképp’ fontos az adatgyűjtés, a hazai telelő állományok nyomon követése.

Emellett élőhelyeik általános védelmére is szükség van,

• fontos a természetes gyepek megőrzése, területük növelése,
• valamint a mezőgazdasági területek természetközelibb állapotának elérése (gyomsávok kialakítása, változatos tájszerkezet létrehozása, az extenzív gazdálkodás előtérbe helyezése).

Sajnos azonban úgy tűnik, hogy ezek a madárfajok is komoly vesztesei lehetnek a klímaváltozásnak, és a globalizáció okozta rendkívüli tájátalakításoknak.

Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság/Molnár Márton

Nograd24.Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITT tehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

A Magyar News Online hisz a sajtószabadság erejében, és büszkén képviseli a korrekt tájékoztatás iránti elkötelezettséget. Csatlakozzon Ön is az olvasók közösségéhez!

Érdekesnek találtad? Oszd meg!