Bankok lázadása a kormány ellen: Nem engednek Nagy Márton „szép kérésének” – Magasak maradnak a lakáshitel-kamatok Magyar News Online összeállítása.

Miközben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter látványos gesztussal az 5% alatti THM (Teljes Hiteldíj Mutató) szintet kérte a bankoktól, a pénzintézetek láthatóan nem kívánnak engedni a kormány nyomásának. Októberben sem láthattunk semmilyen lényeges csökkenést a lakáshitelek kamataiban, sőt, egyes nagybankok tovább növelték a kamatlábakat. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a bankok immár egyértelműen szembeszállnak a kormány kívánságaival, és ellenállnak a miniszteri kéréseknek.

A bankok nem engednek: Magasan tartják a lakáshitelek kamatait

Nagy Márton miniszter már hónapok óta próbálja meggyőzni a hazai bankokat, hogy csökkentsék a lakáshitel-kamatokat 5% alá, de a pénzintézetek „természetes úton” továbbra sem hajlandók a miniszteri kérésnek eleget tenni. A Bank360 elemzése szerint októberben sem történt jelentős elmozdulás a lakáshitelek kamatainak csökkentése terén. Egyetlen nagybank sem tett még csak apró lépéseket sem ebbe az irányba. Sőt, az a bank, amelyik október elején változtatott, még egy kisebb kamatemelést is végrehajtott.

Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a bankok inkább kisebb kamatemelésekkel és korrekciókkal reagáltak a piaci folyamatokra, mintsem a kormányzati nyomásgyakorlásra. A június végén kivezetett 7,3%-os önkéntes kamatplafon óta egyértelműen a stagnálás és az enyhe emelés jellemezte a lakáshitelek piacát, ami jól mutatja, hogy a bankok tartják magukat a saját üzleti stratégiájukhoz, és nem engednek a politikai szándéknak.

A piaci mutatók sem kedveznek a csökkentésnek

A kamatok csökkentésére ráadásul a referenciamutatók alakulása sem ad okot. A hosszabb kamatperiódusú lakáshiteleket befolyásoló BIRS (Budapesti Interbank Kamatláb) értéke még mindig jóval 5% felett van, és az elmúlt napokban ismét emelkedést mutatott. Ebből a bankok arra következtethetnek, hogy piaci alapon továbbra sem indokolt a lakáshitelek kamatainak jelentős csökkentése, még akkor sem, ha a kormányzati nyomás erősödik.

Az elemzők szerint a bankok nem kockáztatják meg, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben csökkentsék a kamatlábakat, hiszen a magas infláció, a bizonytalan gazdasági kilátások és a forint árfolyamának ingadozása miatt továbbra is nagy a kockázat a hitelpiacon.

Lázadás vagy pénzügyi óvatosság? Mi áll a háttérben?

A bankok ellenállása Nagy Márton „szép kérésével” szemben akár a kormány és a pénzintézetek közötti kapcsolatban is fordulópontot jelenthet. A kormányzat számára komoly presztízsveszteség, hogy nem képes a bankokkal együttműködve elérni a lakáshitel-kamatok csökkenését, különösen annak fényében, hogy a választási kampány során több alkalommal is hitelkönnyítéseket és kamatcsökkentéseket ígértek a lakosságnak.

Mindez rámutat arra is, hogy a bankok nem kívánnak politikai nyomásra cselekedni, hanem saját üzleti érdekeik és kockázatkezelési stratégiáik szerint alakítják a kamatlábakat. Az is elképzelhető, hogy a bankok egyfajta „finom lázadást” folytatnak a kormány ellen, hogy elkerüljék a piaci folyamatokba való túlzott politikai beavatkozást.

Miközben a személyi kölcsönök kamatai csökkennek, a lakáshitelek terén stagnálás van

Érdekes módon a személyi kölcsönök piacán ellentétes folyamat figyelhető meg: a bankok folyamatosan csökkentik ezeknek a hiteleknek a kamatait, még ha nem is tömeges mértékben. Október elején is tapasztalható volt egy enyhe csökkenés, ami arra utalhat, hogy a pénzintézetek kevésbé érzékelnek kockázatot ezen a területen. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kamatai közötti különbség tovább növekedhet, ami a hitelfelvevők döntéseire is hatással lehet.

Mi lesz a kormány következő lépése?

Nagy Márton miniszter és a kormány számára egyre nagyobb kihívást jelent a bankok meggyőzése. Bár a kormányzat eddig „szép szóval” próbált hatni a pénzintézetekre, könnyen elképzelhető, hogy a következő időszakban keményebb lépésekre is sor kerülhet. Kérdéses azonban, hogy a bankok mennyire hajlandóak engedni a politikai nyomásnak, és milyen következményekkel járhat ez a lakossági hitelpiac számára.

A lakáshitel-kamatok csökkenése továbbra is várat magára, és a jelenlegi helyzetben csak idő kérdése, hogy a kormányzat milyen eszközökkel próbál majd érvényt szerezni a szándékainak. Egy biztos: a bankok ellenállása megmutatta, hogy a gazdasági realitások és a politikai akarat nem mindig egyeztethető össze.

Magyar News Online