Magyar Péter péntek délután több céges adózást érintő változtatást jelentett be, amelyekkel a kormány egyszerre növelné az igazságos közteherviselést, zárná be az adóelkerülési kiskapukat, és egyszerűsítene néhány felesleges, alig használt adónemen. A miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett videóban arról beszélt, hogy megszüntetik a bizalmi vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó adóelkerülési gyakorlatokat, felülvizsgálják a társaságiadó-rendszert, szűkítik a nagyvállalatoknak és kiváltságos szereplőknek kedvező adókedvezményeket, valamint kivezetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok indokolatlan adóelőnyeit. A kormány emellett megduplázná a szennyező vállalatok levegőterhelési díját, eltörölné a szén-dioxid-kvótaadót, és nyílt pályázaton választaná ki a NAV következő elnökét.

A nagyvállalati adózás átalakítása is napirendre kerül

Magyar Péter bejelentése szerint a kormány rendbe tenné a nemzetközi nagyvállalatok társaságiadó-fizetését. Ez a gyakorlatban az adóalapok bővítését és bizonyos adókedvezmények szűkítését jelentené.

A miniszterelnök szerint a cél az, hogy a céges adórendszer ne a globális nagyvállalatokat, a kiváltságos gazdasági szereplőket vagy politikai alapítványokat segítse, hanem igazságosabban ossza el a terheket. Ennek részeként átalakítják a társasági adókedvezmények rendszerét, és megszüntetik azokat az előnyöket, amelyek indokolatlanul kedveztek egyes szereplőknek.

A társasági adóról szóló felülvizsgálat a pénteki Magyar Közlönyben is megjelent. A 1230/2026-os kormányhatározat alapján a kormány felhívta Kármán András pénzügyminisztert, hogy vizsgálja felül a társaságiadó-szabályozás hatékonyságát és a társasági adó mértékét. A pénzügyminiszternek szeptember 30-ig kell elvégeznie ezt a munkát.

Bezárnák a bizalmi vagyonkezelés adómentességi kiskapuit

A bejelentések egyik legfontosabb pontja a bizalmi vagyonkezelők szabályozásának átalakítása. Magyar Péter szerint a kormány bezárja azokat az adómentességi kiskapukat, amelyeket a hazai vagyonosok egy része adóelkerülésre használt.

A miniszterelnök azt mondta, visszamenőleg is megvizsgálják az adóelkerülési praktikákat. A szabályozást úgy alakítanák át, hogy a bizalmi vagyonkezelők valóban azt a célt szolgálják, amelyre eredetileg létrejöttek: a magyar családi vállalkozások generációváltásának rendezett lebonyolítását.

A bizalmi vagyonkezelés az elmúlt években sokszor került elő közpénzügyi és adózási vitákban. A konstrukció eredetileg vagyontervezési, öröklési és családi vállalkozási célokat szolgálhatna, de a gyakorlatban több esetben olyan adóoptimalizálási megoldásokhoz is használták, amelyek nehezen voltak összeegyeztethetők az eredeti jogalkotói szándékkal.

Magyar Péter szerint a kiskapuk bezárása évente több tízmilliárd forint adóbevételt hozhat a költségvetésnek. Ez különösen fontos lehet egy olyan időszakban, amikor a kormány egyszerre próbálja stabilizálni a költségvetést és teljesíteni az uniós források hazahozatalához kapcsolódó vállalásokat.

Kivezetik a kekvák indokolatlan adókedvezményeit

A kormány a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, vagyis a kekvákhoz kapcsolódó indokolatlan adókedvezményeket is kivezetné. Ezek az alapítványok az elmúlt években jelentős állami vagyont kaptak, működésük és politikai kötődéseik miatt pedig többször kerültek hazai és uniós viták középpontjába.

Magyar Péter bejelentése alapján a kormány nem általában az alapítványi működést akarja ellehetetleníteni, hanem azokat az adóelőnyöket szüntetné meg, amelyek nem indokolhatók közérdekkel, és amelyek kiváltságos helyzetet biztosítottak egyes szervezeteknek.

Ez szorosan kapcsolódik az Európai Unióval folytatott tárgyalásokhoz is. A kekvák ügye régóta az uniós források körüli jogállamisági és összeférhetetlenségi viták egyik központi eleme volt, ezért az adózási kedvezmények felülvizsgálata fontos jelzés lehet Brüsszel felé is.

Duplázzák a szennyező vállalatok levegőterhelési díját

A környezetvédelmi adózás területén a kormány megduplázza a szennyező vállalatok által fizetett levegőterhelési díjat. Ez azt jelenti, hogy azoknak a cégeknek, amelyek jelentős mértékben terhelik a levegőt, magasabb közterhet kell majd fizetniük.

A lépés mögött az az elv állhat, hogy a környezeti károkozás költségeit nagyobb arányban viseljék azok, akik a szennyezést okozzák. Ha egy vállalat működése a levegőminőség romlásához járul hozzá, akkor indokolt, hogy ennek társadalmi költségei részben megjelenjenek az adóterheiben is.

Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a kormány felméri, mely cégek a legnagyobb szennyezők, és milyen mértékben szennyezik a vizeket és a talajt. Ez arra utal, hogy a környezetterhelési díjak vagy szabályok később más területeken is változhatnak.

A pontos hatások attól függnek majd, milyen módszertannal mérik fel a szennyezést, milyen cégeket érint a szigorítás, és a bevételeket milyen környezetvédelmi vagy költségvetési célokra fordítják.

Eltörlik a szén-dioxid-kvótaadót

A kormány eltörölné a szén-dioxid-kvótaadót és a hozzá tartozó tranzakciós díjat is. Magyar Péter szerint ezt az Orbán-kormány néhány vállalat külön büntetésére használta.

A miniszterelnök bejelentése alapján a cél az, hogy a környezetvédelmi adózás ne önkényes vagy politikailag szelektív eszközként működjön, hanem átlátható, kiszámítható és szakmailag indokolható szabályokra épüljön.

Ez a döntés látszólag ellentétes irányú a levegőterhelési díj megduplázásával, de a kormány logikája szerint a különbség az eszköz jellegében van. A szennyezés tényleges mértékéhez kötött díjakat emelnék, miközben azokat az adókat eltörölnék, amelyeket szerintük torzító vagy célzott büntetőeszközként használtak.

Több kisebb, felesleges adót is megszüntetnének

Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány néhány kisebb, felesleges adót is eltöröl. Ezek közé tartozik az önkormányzatok által kivethető külön települési adó.

A miniszterelnök szerint a nagyjából háromezer önkormányzatból mindössze 25 élt ezzel a lehetőséggel, és sok esetben az adminisztráció többe került, mint amennyi bevétel ténylegesen beérkezett. Ez alapján a kormány úgy látja, hogy az adónem fenntartása nem hatékony.

Eltörölnék az ebrendészeti hozzájárulást is, amelyet korábban 16 településen vetettek ki. Ez szintén olyan adónemnek számít, amelynek országos költségvetési jelentősége csekély, miközben adminisztrációs terhet jelenthet az önkormányzatoknak és az érintett lakosoknak.

A kormány megszüntetné a bevándorlási különadót is. Magyar Péter szerint ez az adó soha nem hozott bevételt, így inkább politikai üzenetként, mint valódi költségvetési eszközként működött.

Nyílt pályázaton választanák ki a NAV elnökét

A miniszterelnök a videóban arról is beszélt, hogy a NAV-elnöki pozíciót nyílt és transzparens pályáztatás útján töltik majd be. Ez jelentős változás lenne a korábbi gyakorlathoz képest.

Magyar Péter azt is közölte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a jövőben nem kap államtitkári pozíciót a kormányban. Ez a lépés az adóhatóság politikai függetlenségének erősítését szolgálhatja.

A NAV működése kulcsfontosságú az adórendszer hitelessége szempontjából. Ha az adóhatóság vezetését átlátható pályázaton választják ki, az növelheti a közbizalmat, feltéve, hogy a pályázat valóban nyílt, szakmai és versenyelvű lesz.

Az adóhatóság függetlensége különösen fontos akkor, amikor a kormány visszamenőleges vizsgálatokat ígér adóelkerülési praktikák ügyében. Egy ilyen folyamat csak akkor lehet hiteles, ha nem tűnik politikai leszámolásnak, hanem jogszerű, szakmai és következetes ellenőrzésként működik.

Az uniós források hazahozatalához is kapcsolódik a reform

A céges adórendszer felülvizsgálata nemcsak belpolitikai, hanem uniós szempontból is fontos. A szabályozások felülvizsgálata az EU-s források hazahozatalának egyik feltétele.

Kármán András pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során kikerültek a programból a nyugdíjreformok és a különadók, mert egyiknél sem volt reális a 2026. augusztusi végrehajtás. Ehelyett új témaként a vállalati adóztatás és a költségvetés került a tárgyalások fókuszába.

Ez azt jelenti, hogy a most bejelentett intézkedések részben a kormány Brüsszel felé tett vállalásainak is tekinthetők. A cél az lehet, hogy Magyarország bizonyítsa: képes átláthatóbb, igazságosabb és hatékonyabb adórendszert kialakítani.

Az uniós források felszabadítása szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a bejelentésekből milyen konkrét törvények születnek, és azokat hogyan hajtják végre.

Politikai alapítványok és kiváltságos szereplők kerülhetnek célkeresztbe

Magyar Péter külön is kiemelte, hogy megszüntetik azokat a társasági adókedvezményeket, amelyek politikai alapítványokat és kiváltságos gazdasági szereplőket részesítettek előnyben.

Ez a megfogalmazás egyértelműen az előző kormány idején kialakított gazdasági és intézményi struktúrákra utal. A NER éveiben több olyan konstrukció jött létre, amelyben állami vagyon, adókedvezmény, alapítványi működés és politikai lojalitás fonódott össze.

A kormány most azt ígéri, hogy ezeket az előnyöket lebontja. Ez azonban várhatóan komoly ellenállást válthat ki az érintett gazdasági körökből, hiszen az adókedvezmények megszüntetése közvetlenül érintheti a pénzügyi érdekeiket.

A reform sikere ezért nemcsak szakmai, hanem politikai kérdés is lesz. A Tisza-kormány akkor tudja hitelesen végigvinni a változtatásokat, ha a kedvezmények felszámolása nem szelektív, hanem világos elvek alapján, minden érintettre egyformán vonatkozik.

A költségvetésnek is szüksége van a pluszbevételekre

A bizalmi vagyonkezelői kiskapuk bezárásától a kormány évente több tízmilliárd forintos bevételt vár. Ez önmagában nem oldja meg a költségvetés összes problémáját, de fontos tétel lehet egy olyan időszakban, amikor a kabinet egyszerre örökölt feszes költségvetési helyzetet és vállalt szociális, oktatási, egészségügyi intézkedéseket.

Az adóalapok bővítése és az indokolatlan kedvezmények szűkítése azt a célt is szolgálhatja, hogy ne új, széles körű lakossági megszorításokból próbáljanak bevételt szerezni, hanem azokat a konstrukciókat vizsgálják felül, amelyek aránytalan előnyt adtak a legvagyonosabbaknak vagy nagy befolyású cégeknek.

Ez politikailag is jól kommunikálható irány. A kormány azt üzenheti vele, hogy nem a kisvállalkozásokra és a családokra terheli a kiigazítás költségeit, hanem a kivételezett adózási helyzeteket számolja fel.

A valódi mérce azonban az lesz, hogy a szabályok mennyire lesznek pontosak, végrehajthatók és jogilag támadhatatlanok. Az adóelkerülés elleni küzdelemben a jó szándék kevés, precíz jogalkotásra és erős ellenőrzési kapacitásra van szükség.

Egyszerűsítés és szigorítás egyszerre

A bejelentett csomag két irányt egyszerre képvisel. Egyfelől egyszerűsít: megszüntet több kisebb, alig használt vagy bevételt nem termelő adót. Másfelől szigorít: fellép a bizalmi vagyonkezelői adóelkerüléssel, a nagyvállalati adókedvezményekkel és a szennyező vállalatok terheinek növelésével szemben.

Ez a kettő együtt egy új adópolitikai irányt rajzol ki. A kormány kevesebb, de értelmesebb adónemet, átláthatóbb szabályokat és igazságosabb közteherviselést ígér.

A részletek azonban döntőek lesznek. Kiderül majd, pontosan mely társasági adókedvezményeket szüntetik meg, milyen szabályokat vezetnek be a bizalmi vagyonkezelőknél, hogyan zajlanak a visszamenőleges vizsgálatok, és kiket érint a levegőterhelési díj megduplázása.

A törvényjavaslat benyújtása után a szakmai vita várhatóan gyorsan elindul. A vállalati szektor, az adótanácsadók, az önkormányzatok, a környezetvédelmi szervezetek és az uniós partnerek is figyelni fogják, milyen formát ölt a kormány terve.

Az adórendszer tisztítása lehet az első nagy gazdaságpolitikai próba

Magyar Péter bejelentése alapján a kormány az adórendszer egyik legérzékenyebb részéhez nyúl hozzá: ahhoz a területhez, ahol a szabályok, kedvezmények és kivételek évek alatt bonyolult hálóvá álltak össze.

A bizalmi vagyonkezelők, a kekvák, a nagyvállalati adókedvezmények és a speciális környezetvédelmi adók mind olyan ügyek, amelyek mögött komoly gazdasági érdekek állnak. Ezek átalakítása ezért nem pusztán technikai jogalkotás, hanem politikai erőpróba is.

Ha a kormány valóban bezárja az adóelkerülési kiskapukat, átláthatóbbá teszi a társasági adózást, és közben megszünteti a felesleges adminisztratív terheket, az fontos lépés lehet egy tisztább, kiszámíthatóbb adórendszer felé.

A mostani bejelentések alapján az irány világos: kevesebb kiváltság, több átláthatóság, erősebb környezetvédelmi felelősség és szakmaibb adóhatósági működés. A következő hónapokban az dől el, hogy mindez törvényekben, végrehajtási szabályokban és valódi ellenőrzésekben is megjelenik-e.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!