Az Európai Bizottság nem kommentál egyedi politikai ügyeket, de továbbra is komoly jogállamisági hiányosságokat lát Magyarországon többek között a lobbizás, a „forgóajtó-jelenség”, a bírósági ügyelosztás, a korrupcióellenes fellépés és az állami reklámköltések átláthatósága terén. Michael McGrath igazságügyért is felelős uniós biztos pénteken mutatta be a Bizottság éves jogállamisági jelentését, amely már az új magyar kormány első heteinek intézkedéseit is értékelte. A testület üdvözölte, hogy néhány területen gyors előrelépés történt, különösen az uniós forrásokat blokkoló feltételek ügyében, de a jelentés szerint több fontos problémánál továbbra sincs érdemi haladás. A Bizottság Szijjártó Péter BYD-hez igazolását és Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumának megszüntetését sem értékelte konkrét ügyként, de mindkét téma kapcsolódik azokhoz a jogállamisági kérdésekhez, amelyeket Brüsszel régóta figyel.

Nem kommentálták Szijjártó Péter BYD-hez igazolását

A Népszava kérdésére Michael McGrath azt mondta, az Európai Bizottság nem kommentál egyedi eseteket. A kérdés Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter ügyére vonatkozott, aki bejelentette, hogy a BYD kínai autógyártónál folytatja pályafutását.

A Bizottság ugyanakkor a jelentésében külön kitért arra, hogy Magyarországnak továbbra is átfogóan szabályoznia kellene a lobbizást és a „forgóajtó-jelenséget”. Utóbbi arra a helyzetre utal, amikor egy politikus vagy magas rangú állami tisztségviselő rövid időn belül olyan magáncégnél helyezkedik el, amelynek ügyeivel korábban döntéshozóként vagy kormányzati szereplőként kapcsolatba kerülhetett.

McGrath hangsúlyozta, hogy az ajánlást nem szabad úgy értelmezni, mintha az egyetlen konkrét magyar ügyre, Szijjártó Péter esetére vonatkozna. Mint mondta, az Európai Bizottság más tagállamoknak is adott hasonló javaslatokat, és az adott ügy részleteit sem ismeri.

A téma azonban így is érzékeny, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként fontos szerepet játszott a kínai beruházások magyarországi kezelésében. Ezért a BYD-hez igazolása politikai és összeférhetetlenségi vitát váltott ki Magyarországon.

Átfogó szabályozást várnak a „forgóajtó-jelenségre”

Az Európai Bizottság szerint Magyarországon továbbra sem történt előrelépés a lobbizás és a „forgóajtó-jelenség” átfogó szabályozásában. Ez nem új megállapítás: hasonló ajánlást a Bizottság már korábban is tett a magyar hatóságoknak.

A probléma lényege, hogy a magas rangú politikusok, kormányzati tisztviselők és állami döntéshozók magánszektorba történő átülése könnyen összeférhetetlenségi helyzetet teremthet. Különösen akkor, ha az érintett korábban olyan döntésekben vett részt, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintették későbbi munkaadóját.

Európai szinten erre több országban úgynevezett lehűlési időszakokat, szigorúbb bejelentési kötelezettségeket és etikai kontrollt alkalmaznak. Ezek célja, hogy egy volt politikus ne tudja azonnal magáncégek érdekében hasznosítani korábbi állami kapcsolatait, belső információit vagy döntéshozói befolyását.

A Bizottság most is átfogó jogszabályreformot javasolt. Ez alapján Magyarországnak világosabb szabályokat kellene alkotnia a lobbitevékenységre, az összeférhetetlenségre és az állami tisztségből a magánszektorba távozó politikusok mozgásterére.

Sulyok Tamás ügyében is óvatos maradt Brüsszel

Az Európai Bizottságot arról az Alaptörvény-módosításról is kérdezték, amely többek között megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását. A Fidesz európai parlamenti képviselői korábban sürgősségi kérdésben „alkotmányos puccsról” írtak az ügy kapcsán.

Henna Virkkunen, a Bizottság ügyvezető alelnöke pénteken megismételte korábbi álláspontját: a testület szoros figyelemmel követi a helyzetet. Michael McGrath ehhez hozzátette, hogy tudnak arról, a Velencei Bizottság jelentéssel készül az ügyben, és az Európai Bizottság ezzel is foglalkozni fog.

A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, amely az ilyen típusú közjogi konfliktusokban fontos szakmai véleményt fogalmazhat meg. A tervek szerint az Európa Tanács csak októberben tárgyalhatja Sulyok indítványát.

Brüsszel tehát egyelőre nem minősítette közvetlenül a magyar alkotmánymódosítást, de jelezte, hogy figyelemmel kíséri az eseményeket. Ez diplomatikus, de nem közömbös álláspont: a Bizottság kivárja a szakmai véleményeket és a magyar folyamatok további alakulását.

Üdvözölték az uniós források ügyében elért haladást

A jogállamisági jelentés bemutatásakor McGrath azt is mondta, hogy az Európai Bizottság üdvözli az uniós forrásokat részben blokkoló feltételek terén elért haladást. Kiemelte, hogy az új kormány néhány hét alatt több területen is előrelépést tudott felmutatni.

Ez fontos politikai üzenet, mert az uniós pénzek felszabadítása a Tisza-kormány egyik legfontosabb gazdasági és jogállamisági vállalása volt. A Bizottság jelzése alapján Brüsszel érzékeli a változásokat, de továbbra is feltételekhez köti a teljes bizalom helyreállítását.

A jelentés ugyanakkor nem ad felmentést minden korábbi probléma alól. Több területen kifejezetten azt állapította meg, hogy nincs érdemi haladás, vagy a pozitív irányú változtatások még nem léptek hatályba.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország uniós megítélése javulhat, de a folyamat még messze nem zárult le. A Bizottság egyszerre ismeri el az új kormány lépéseit és tartja fenn a nyomást a további reformok érdekében.

A bírósági ügyelosztás továbbra is problémás

Az Európai Bizottság továbbra is hiányosságokat lát a bírósági ügyelosztási rendszerben, különösen az alacsonyabb szintű bíróságokon. A jelentés szerint ezen a területen nem történt megfelelő előrelépés.

A dokumentum megállapítása szerint az előző kormány csak arra korlátozta a megoldást, hogy a problémával felsőbb szinten, a Kúriánál foglalkozzon. Az alsóbb bíróságok ügyelosztási rendszerének átláthatósága és kiszámíthatósága azonban továbbra is fontos jogállamisági kérdés.

Az ügyelosztás azért lényeges, mert a bírói függetlenség egyik gyakorlati garanciája. Ha nem világos, milyen szabályok alapján kerül egy ügy egy adott bíróhoz vagy tanácshoz, az visszaélési lehetőségeket teremthet, vagy legalábbis gyengítheti a bíróságokba vetett bizalmat.

A Bizottság az igazságügyi béremelések területén is hiányolta a haladást. Ez szintén kapcsolódik a bírósági rendszer működéséhez, hiszen a bírók és igazságügyi dolgozók megfelelő javadalmazása a függetlenség és a szakmai stabilitás egyik feltétele.

A vagyonnyilatkozati rendszerben előrelépést lát Brüsszel

A jelentés pozitívumként említette, hogy az új kormány a szigorúbb vagyonnyilatkozati rendszer bevezetésével teljesítette a Bizottság erre vonatkozó javaslatait. Ez fontos lépés lehet a közéleti átláthatóság erősítésében.

A vagyonnyilatkozati rendszer régóta vitatott pontja volt a magyar jogállamisági jelentéseknek. A korábbi szabályozást sok kritika érte amiatt, hogy nem volt elég részletes, nehezen ellenőrizhető, és nem biztosított valódi következményeket a valótlan vagy hiányos nyilatkozatok esetén.

A szigorítás ezért a korrupcióellenes intézményrendszer egyik fontos eleme lehet. Ha a szabályok valóban ellenőrizhetők és szankcionálhatók, az növelheti a közbizalmat a politikai és állami vezetők vagyoni átláthatósága iránt.

A Bizottság azonban ezzel együtt jelezte: más területeken, például a lobbizás és a forgóajtó-jelenség kezelésében még nincs hasonló előrelépés.

A magas szintű korrupciós ügyeknél továbbra sincs áttörés

Az Európai Bizottság évek óta elégedetlen a magas szintű korrupciós ügyek kezelésével Magyarországon. Az idei jelentésben sem látott érdemi előrelépést ezen a területen.

A dokumentum ugyanakkor megjegyezte, hogy a közelmúltban kezdeményezett pozitív változtatások a korrupcióellenes keretrendszerben még nem léptek hatályba. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy később elismerje a reformokat, ha azok ténylegesen működni kezdenek.

A magas szintű korrupció elleni fellépés az egyik legérzékenyebb jogállamisági kérdés Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában. Nemcsak büntetőjogi, hanem közpénzügyi és politikai bizalmi kérdés is.

Az új kormánynak ezért ezen a területen nemcsak jogszabályokat kell alkotnia, hanem látványos, hiteles és következetes végrehajtást is kell mutatnia. A Bizottság a következő jelentésekben várhatóan ezt fogja figyelni.

A civileknél némi haladást látnak, de a problémás jogszabályok még élnek

A civil szervezetek helyzeténél az Európai Bizottság némi haladást állapított meg. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy még nem vonták vissza azokat a jogszabályokat, amelyek a civilek munkáját akadályozzák.

Ez a terület évek óta visszatérő eleme a magyar jogállamisági vitáknak. A civil szervezetek szerint több korábbi szabályozás megbélyegző, adminisztratív terheket növelő vagy politikai nyomásgyakorlásra alkalmas volt.

A Bizottság mostani megfogalmazása alapján történt valamiféle pozitív elmozdulás, de a jogi környezet teljes rendezése még nem zárult le. A kormány számára ez egy viszonylag gyorsan kezelhető terület lehetne, ha valóban elkötelezett a jogállamisági feltételek teljesítése mellett.

A civil szféra szabadsága azért is fontos, mert a jogállami kontroll nem csak bíróságokból és állami intézményekből áll. Független szervezetek, jogvédők, szakmai műhelyek és oknyomozó csoportok is részei annak az ellenőrző rendszernek, amely egy demokratikus államban fékezi a hatalmat.

A médiaszabadság területén már nagyobb a tét

A jogállamisági jelentés jogilag önmagában nem kötelező dokumentum, és általában nincs közvetlen következménye annak, ha egy tagállam nem teljesíti az ajánlásokat. A médiaszabadság területén azonban már nagyobb a tét.

Tavaly, nem sokkal az előző jogállamisági jelentés után hatályba lépett az uniós médiaszabadságról szóló rendelet. Emiatt a Bizottság megállapításai ezen a területen már közvetlenebb jelentőséggel bírhatnak.

A jelentés Magyarországnál haladást látott a médiahatóság és az állami média ügyében. Ez összefügghet azzal, hogy a kormányváltás után az állami média vezetése és működése is átalakulóban van.

Ugyanakkor a Bizottság nem látott előrelépést az állami reklámkiadások átlátható és méltányos elosztásánál. Ez fontos pont, mert a korábbi években az állami hirdetések a médiapiaci torzulások egyik fő eszközének számítottak.

Brüsszel elismer, de nem engedte el a nyomást

Az idei jogállamisági jelentés alapján az Európai Bizottság óvatosan pozitívabb hangot üt meg Magyarországgal kapcsolatban, de továbbra is jelentős hiányosságokat sorol. Elismeri, hogy az új kormány néhány hét alatt több területen haladást ért el, különösen az uniós forrásokhoz kapcsolódó feltételeknél és a vagyonnyilatkozati rendszerben.

Ugyanakkor a jelentés világossá teszi, hogy a jogállamisági vita nem zárult le. A lobbizás, a forgóajtó-jelenség, a bírósági ügyelosztás, az igazságügyi bérek, a korrupcióellenes fellépés, a civil szervezetek helyzete és az állami reklámköltések átláthatósága továbbra is napirenden marad.

Sulyok Tamás és Szijjártó Péter ügyeire a Bizottság nem adott konkrét politikai értékelést. Mégis mindkét ügy rávilágít arra, miért fontosak a világos szabályok: a közjogi intézmények átlátható működése, az összeférhetetlenség kezelése és a hatalom ellenőrzése nélkül a bizalom gyorsan sérülhet.

A következő hónapokban az lesz a kérdés, hogy a Tisza-kormány képes-e a gyors első lépések után mélyebb, rendszerszintű reformokat is végigvinni. Brüsszel most jelezte: látja az elmozdulást, de az ajánlások teljesítését továbbra is számon fogja kérni.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!