Legalább 20–25 százalékos béremelésre van szükség a magyar egészségügyben, különösen a szakdolgozók körében – jelentette ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. Az ortopéd sebészként évtizedes nemzetközi tapasztalatot szerzett tárcavezető szerint az ágazat egyik legsúlyosabb problémája az emberhiány, amelyet az elmúlt évek kivándorlása, a túlterheltség és a nem megfelelő munkakörülmények tovább mélyítettek. Hegedűs Zsolt a bérek rendezése mellett a várólisták csökkentését, betegközpontúbb ellátórendszer kialakítását, új miniszteri biztosok kinevezését és a kórházi vezetők kiválasztásának átalakítását is fontos feladatnak nevezte. A miniszter azt mondta, nem egy szerepet akar eljátszani, hanem önazonos maradva kíván tenni Magyarországért és a magyar egészségügyért.

Legalább húszszázalékos emelés nélkül nem állítható meg az elvándorlás

Hegedűs Zsolt szerint az egészségügyi dolgozók bérrendezése nem halogatható tovább. Úgy látja, hogy legalább 20–25 százalékos fizetésemelésre van szükség ahhoz, hogy az ágazatban dolgozók terhei csökkenjenek, és megkezdődhessen a hosszú ideje tartó elvándorlás megállítása.

A béremelés különösen a szakdolgozók esetében lehet sürgető. Az ápolók, asszisztensek, műtősök, gyógytornászok és más egészségügyi munkatársak nélkül a kórházak és rendelők működése nem biztosítható, mégis sokan közülük olyan fizetésért dolgoznak, amely nincs arányban felelősségükkel és terhelésükkel.

A miniszter szerint az egészségügy emberierőforrás-hiánya az egyik legsúlyosabb rendszerszintű probléma. A létszámhiány miatt a megmaradt dolgozókra több feladat jut, ami növeli a túlterheltséget, a kiégés veszélyét és újabb munkavállalók távozását idézheti elő.

A bérrendezés ezért nem csupán szociális kérdés, hanem a betegellátás biztonságának egyik alapfeltétele. Ha nincs elegendő jól képzett és megbecsült szakember, akkor a legkorszerűbb műszerek és kórházi fejlesztések sem képesek önmagukban megfelelő ellátást biztosítani.

Saját tapasztalatból ismeri az egészségügyi kivándorlást

Hegedűs Zsolt pályája maga is jól példázza, miért választotta sok magyar egészségügyi dolgozó a külföldi munkavállalást. Harmincöt évesen Angliába költözött, miután saját megfogalmazása szerint kiábrándult a magyar egészségügy hierarchikus és feudális működéséből, valamint a hálapénz rendszeréből.

Ortopéd sebészként elsősorban csípő- és térdprotézis-műtétekre szakosodott. Külföldön gyorsan bizonyíthatott: egy év után már egy ortopédiai osztály vezetésével bízták meg, ami azt mutatta, hogy szakmai tudását és vezetői képességeit a brit egészségügyi rendszerben rövid idő alatt elismerték.

Tíz év elteltével mégis úgy döntött, hogy hazatér Magyarországra. Visszatérése után a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke lett, és ebben a tisztségben próbált fellépni a szakmai és etikai problémákkal szemben.

A kollégiumot addig vezette, amíg az etikai eljárások lefolytatásának jogát el nem vették a Magyar Orvosi Kamarától. Miniszterként most olyan reformok végrehajtására kapott lehetőséget, amelyeket korábban szakmai szereplőként még csak kezdeményezhetett vagy sürgethetett.

„Nem miniszter akarok lenni, hanem önmagam maradni”

Hegedűs Zsolt a Deutsche Welle riportjában személyes hangon beszélt arról is, hogyan tekint saját miniszteri szerepére. Azt mondta, nem „Hegedűs Zsolt miniszter” akar lenni, hanem az az ember szeretne maradni, aki szeret táncolni, őszinte, és tenni akar Magyarországért, valamint a magyar egészségügyért.

A kijelentés arra utal, hogy a tárcavezető nem pusztán hivatali pozícióként tekint megbízatására. Saját szakmai tapasztalataiból, külföldön szerzett ismereteiből és a magyar rendszerben megélt csalódásaiból kiindulva kívánja átalakítani az egészségügy működését.

Az önazonosság hangsúlyozása ugyanakkor politikai üzenetet is hordoz. A miniszter azt kívánja jelezni, hogy nem kíván elszakadni azoktól a dolgozóktól és betegektől, akiknek a problémáit még gyakorló orvosként és kamarai vezetőként közvetlenül megtapasztalta.

A következő időszakban azonban nem elsősorban a személyes hangvétel, hanem a végrehajtott intézkedések alapján ítélik majd meg a munkáját. Az egészségügyben dolgozók és a betegek is gyors, érzékelhető és tartós változásokat várnak.

A szakdolgozói hiány az egész rendszert veszélyezteti

A magyar egészségügyben nemcsak orvosokból, hanem ápolókból és más szakdolgozókból is súlyos hiány alakult ki. Sok magyar munkavállaló Hegedűs Zsolthoz hasonlóan külföldön keresett jobb szakmai körülményeket, magasabb fizetést és kiszámíthatóbb életpályát.

Az elvándorlás következményei a mindennapi betegellátásban is érzékelhetők. Egyes osztályokon nehéz biztosítani a megfelelő műszaklétszámot, a dolgozók rendszeresen túlóráznak, és sok helyen egyetlen kieső munkatárs is komoly szervezési problémát okozhat.

A munkaerőhiány hozzájárulhat a várólisták hosszabbodásához, a kórházi ágyak ideiglenes lezárásához és a tervezett beavatkozások elhalasztásához. A betegek így nemcsak kényelmetlenséget tapasztalnak, hanem bizonyos esetekben egészségi állapotuk romlásával is szembe kell nézniük.

A kormánynak ezért nemcsak a külföldön dolgozó szakemberek hazahívására kell törekednie. Olyan feltételeket is teremtenie kell, amelyek miatt a jelenlegi dolgozók nem hagyják el az ágazatot, a fiatalok pedig ismét vonzó életpályának tekintik az egészségügyi hivatást.

Nemcsak fizetésre, hanem jobb munkakörülményekre is szükség van

A 20–25 százalékos béremelés fontos lépés lehet, de önmagában nem oldja meg az egészségügy minden problémáját. A dolgozók számára a munkaterhelés, a műszakbeosztás, a szakmai fejlődés lehetősége és a vezetői kultúra is meghatározó.

A magyar egészségügyben sokan régóta kifogásolják a merev hierarchiát és azt, hogy az intézmények egy részében a dolgozók nem kapnak megfelelő szakmai önállóságot vagy visszajelzést. Hegedűs Zsolt saját pályáján is ezeket a problémákat tapasztalta, mielőtt külföldre távozott.

A reformnak ezért a szervezeti kultúrát is érintenie kell. Az egészségügyi dolgozók megbecsülését nem kizárólag a fizetési papír mutatja, hanem az is, hogy bevonják-e őket a döntésekbe, meghallgatják-e szakmai javaslataikat, és biztonságos körülmények között dolgozhatnak-e.

A miniszter előtt álló egyik legnehezebb feladat az lehet, hogy a pénzügyi intézkedéseket összekapcsolja a működési és vezetési reformokkal. Tartós eredmény csak akkor érhető el, ha mindkét területen egyszerre történik előrelépés.

Új miniszteri biztosok segíthetik a reformokat

Hegedűs Zsolt új miniszteri biztosok kinevezéséről is beszélt. Ezek a tisztségviselők várhatóan egy-egy kiemelt szakmai terület átalakítását, ellenőrzését vagy koordinálását kaphatják feladatul.

A miniszteri biztosok alkalmazása akkor lehet eredményes, ha pontosan meghatározott célokkal, határidőkkel és számonkérhető felelősséggel dolgoznak. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy újabb bürokratikus szint jön létre valódi döntési és végrehajtási lehetőség nélkül.

Az egészségügyi rendszer összetettsége miatt ugyanakkor indokolt lehet, hogy külön szakemberek foglalkozzanak például a várólistákkal, a humánerőforrással, a kórházi adósságokkal vagy az alapellátás átalakításával. Ezek a területek eltérő szaktudást és napi szintű koordinációt igényelnek.

A kinevezések hitelességét az határozza majd meg, hogy szakmailag elismert, politikailag független és eredményorientált szereplők kapják-e a feladatokat. A nyilvánosság számára az is fontos lesz, hogy munkájukról rendszeresen és átláthatóan beszámoljanak.

Csökkenteni kell a várólistákat

A várólisták rövidítése a magyar egészségügy egyik legsürgetőbb feladata. Bizonyos műtétekre és diagnosztikai vizsgálatokra a betegeknek hosszú hónapokat kell várniuk, ami fájdalommal, munkaképesség-csökkenéssel és életminőség-romlással járhat.

Hegedűs Zsolt ortopéd sebészként közvetlenül ismeri ezt a problémát. A csípő- és térdprotézis-műtétek esetében a hosszú várakozás különösen súlyos terhet jelenthet, hiszen a betegek sokszor nehezen mozognak, állandó fájdalommal élnek és egyre kevésbé képesek önállóan ellátni magukat.

A várólisták csökkentéséhez több műtétre, elegendő szakemberre, jobb műtőkihasználásra és átláthatóbb betegirányításra van szükség. Nem elegendő pusztán több pénzt biztosítani, ha az intézmények működésében továbbra is fennmaradnak a szervezési problémák.

A beteg számára az a legfontosabb, hogy kiszámítható időpontot, megfelelő tájékoztatást és biztonságos ellátást kapjon. A reform sikerét ezért nem a központi bejelentések, hanem a tényleges várakozási idők mutatják majd meg.

Betegközpontúbb rendszer kialakítását ígéri

A miniszter a betegközpontú egészségügyi rendszer fontosságáról is beszélt. Ez azt jelenti, hogy az ellátás szervezésének középpontjában nem az intézményi érdekeknek, hanem a beteg szükségleteinek kell állniuk.

A betegközpontúság része az érthető kommunikáció, az időben elérhető vizsgálat, az emberi bánásmód és a különböző ellátási szintek közötti együttműködés. A betegek gyakran nem tudják, hová forduljanak, milyen vizsgálatra van szükségük, és mikor kerülhet sor a kezelésükre.

Egy jól működő rendszerben az alapellátás, a szakrendelés, a kórház és a rehabilitáció egymásra épül. A betegnek nem kell minden egyes állomáson újrakezdenie az ügyintézést vagy saját magának összegyűjtenie a szükséges információkat.

A digitalizáció segíthet a folyamatok egyszerűsítésében, de az emberi kapcsolatot nem helyettesítheti. A reformnak ezért az informatikai fejlesztések mellett a kommunikációs és betegjogi kultúra javítására is ki kell terjednie.

Átalakulhat a kórházi vezetők kinevezése

Hegedűs Zsolt a kórházi vezetők kinevezésének kérdését is érintette. A magyar egészségügyben hosszú ideje vita tárgya, hogy az intézményvezetők kiválasztásában mekkora szerepet játszanak a szakmai szempontok és mennyire érvényesülnek politikai vagy személyes kapcsolatok.

A kórházigazgatók és orvosigazgatók munkája közvetlenül meghatározza az intézmények működését. Az ő felelősségük a költségvetés kezelése, a szakmai programok végrehajtása, a dolgozók irányítása és a betegbiztonság feltételeinek megteremtése.

A kinevezési rendszer csak akkor erősítheti az egészségügyet, ha nyílt, átlátható és valódi szakmai versenyt biztosít. Az új vezetőknek nemcsak orvosi vagy gazdasági tudással, hanem korszerű szervezetirányítási képességekkel is rendelkezniük kell.

Fontos az is, hogy a kórházi vezetők teljesítményét rendszeresen értékeljék. Az eredményeket olyan szempontok alapján kell mérni, mint a várólisták hossza, a betegbiztonság, a dolgozók megtartása, a gazdálkodás és a betegek elégedettsége.

A hálapénz nélküli rendszernek valódi biztonságot kell nyújtania

Hegedűs Zsolt külföldre távozásának egyik oka a hálapénzrendszer volt. A paraszolvencia hosszú évtizedeken keresztül torzította a magyar egészségügy működését, kiszolgáltatottá tette a betegeket és súlyos erkölcsi feszültségeket okozott az ágazaton belül.

A hálapénz jogi megszüntetése fontos előrelépés volt, de önmagában nem teremt automatikusan igazságosabb és hozzáférhetőbb ellátást. A betegeknek továbbra is biztosnak kell lenniük abban, hogy pénzügyi helyzetüktől és kapcsolataiktól függetlenül időben megfelelő kezeléshez jutnak.

Az orvosok és szakdolgozók számára pedig olyan bérezést kell biztosítani, amely mellett nem alakul ki újra informális fizetési rendszer. A tisztességes jövedelem, a világos szabályok és a következetes ellenőrzés együtt tudja megakadályozni a korábbi gyakorlat visszatérését.

A betegközpontú rendszer egyik legfontosabb feltétele éppen az, hogy minden páciens egyenlő méltósággal és azonos szakmai elvek alapján kapjon ellátást.

A reformok végrehajtása lesz az igazi próba

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterként olyan változtatásokat hajthat végre, amelyekért korábban kamarai vezetőként és orvosként küzdött. A béremelés, a várólisták csökkentése, a betegközpontúság és a vezetői rendszer átalakítása egyaránt indokolt cél.

A feladat azonban rendkívül összetett, mert az egészségügy problémái évtizedek alatt halmozódtak fel. A létszámhiány, az intézmények eltérő állapota, a kórházi adósságok és a területi egyenlőtlenségek egyszerre követelnek megoldást.

A legalább 20–25 százalékos béremelés fontos kezdet lehet, de csak akkor hoz tartós eredményt, ha megfelelő finanszírozás, jobb munkakörülmények és kiszámítható életpálya társul hozzá. Ellenkező esetben a béremelés hatását rövid idő alatt felemésztheti az infláció vagy a tartós túlterheltség.

A miniszter hitelességének egyik alapja az lehet, hogy személyesen ismeri a magyar és a brit egészségügyi rendszer működését. A következő időszakban azonban azt kell bizonyítania, hogy ezt a tapasztalatot képes konkrét, mérhető és a betegek számára is érzékelhető változásokká alakítani.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!