Látványos erősödést hozott a magyar pénzügyi piacokon a Tisza Párt áprilisi választási győzelme és az új kormány első hónapjait övező befektetői bizalom, a kezdeti lendület azonban nyárra több eszköz esetében megtorpant. A forint euróval szembeni árfolyama a 350-es szint közelében kifulladt, az állampapírhozamok csökkenése 5 százalék körül ellenállásba ütközött, a Budapesti Értéktőzsde pedig csak július elején tudta meghaladni a választás utáni első napokban elért csúcsát. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy véget ért volna a magyar piac felértékelődése. A javuló uniós kapcsolatok, az euró bevezetésének meghirdetett menetrendje, a várhatóan csökkenő költségvetési hiány, valamint a strukturális reformok hosszabb távon továbbra is vonzóvá tehetik a forintot, a magyar állampapírokat és a hazai részvényeket.

Erőteljes forinterősödést hozott a kormányváltás

A befektetők körében „Tisza-trade” néven emlegetett folyamat már a választás előtt megkezdődött, majd a Tisza Párt kétharmados győzelme után tovább gyorsult. A piacok arra számítottak, hogy az új kormány javítja Magyarország kapcsolatát az Európai Unióval, hozzáférhetővé teszi a befagyasztott forrásokat, és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát alakít ki.

A forint ennek hatására jelentősen erősödött az euróval szemben. Júniusban azonban a 350 forintos árfolyam környékén elfáradt a lendület, ezt követően pedig nagyjából 348 és 363 forint közötti sávban mozgott az euró jegyzése.

Az oldalazás arra utal, hogy a piac már beárazta a kormányváltással kapcsolatos legfontosabb pozitív várakozásokat. A további erősödéshez ezért újabb, kézzelfogható eredményekre lehet szükség, például az uniós pénzek tényleges beérkezésére, a költségvetés stabilizálására vagy a gazdasági növekedés gyorsulására.

A forint eddigi teljesítményét ugyanakkor továbbra is jelentős eredménynek tekinthetik a befektetők. A választások előtt még sokan a tartósan gyenge árfolyamot, magas országkockázati felárat és bizonytalan uniós finanszírozást tartották a magyar gazdaság egyik legfontosabb sérülékenységének.

Az MNB kamatvágása is fékezte a lendületet

A forint erősödésének megtorpanásában fontos szerepet játszott a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájának változása. A magyar fizetőeszköz felértékelődése és az országkockázati felárak csökkenése lehetővé tette, hogy a jegybank júniusban ismét megkezdje a kamatok mérséklését.

Az első kamatvágást a jegybank kommunikációja szerint további lépések követhetik a nyár folyamán. Az alacsonyabb kamatszint azonban valamelyest csökkenti a forint vonzerejét azoknak a külföldi befektetőknek a szemében, akik elsősorban a magas kamatkülönbség miatt tartanak magyar eszközöket.

A forint korábbi erősödéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a magyar kamatszint nemzetközi összehasonlításban is magas maradt. Amennyiben az MNB gyorsabb ütemben csökkenti a kamatokat, miközben más nagy jegybankok szigorúbb politikát folytatnak, az mérsékelheti a magyar deviza további felértékelődését.

A jegybank mozgásterét ugyanakkor az alacsonyabb infláció és az ország pénzügyi megítélésének javulása is növeli. Ha a kamatvágások fokozatosak és kiszámíthatók maradnak, nem feltétlenül veszélyeztetik a forint stabilitását.

A dollár erősödése is nyomás alá helyezte a magyar devizát

A hazai tényezők mellett a nemzetközi környezet is hozzájárult a forint lendületének elvesztéséhez. A dollár május közepe óta folyamatosan erősödött, ami általában kedvezőtlenül hat a feltörekvő piaci devizákra, köztük a forintra is.

Az amerikai jegybank új elnökének első kamatdöntő ülése után a dollár felértékelődése tovább gyorsult. Nem véletlen, hogy az euró-forint árfolyam helyi mélypontját közvetlenül a Fed ülése előtti napon érte el.

Az erősebb dollár rendszerint óvatosabbá teszi a befektetőket, és növeli a biztonságosabbnak tartott amerikai eszközök vonzerejét. Ilyen környezetben még egy javuló fundamentumokkal rendelkező feltörekvő piaci deviza erősödése is könnyen megtorpanhat.

A forint következő hónapjait ezért nemcsak a magyar gazdaságpolitika, hanem az amerikai kamatpálya, a dollár mozgása és a globális befektetői hangulat is meghatározza.

Már szinte mindenki a forint erősödésére fogadott

A piaci pozicionáltság szintén magyarázatot adhat arra, miért fogyott el a forint korábbi lendülete. A választás után egyre több külföldi és hazai befektető vett fel olyan pozíciót, amely a magyar deviza további erősödésére épült.

Három hónap alatt a később reagáló piaci szereplők is felszállhattak erre a hullámra. Emiatt egyre kevesebb új vevő maradt, aki további keresletet teremthetett volna a forint iránt.

Amikor egy piaci várakozás ennyire általánossá válik, új pozitív hír nélkül nehezebbé válik a további erősödés. A forint ezért rövid távon inkább oldalazhat, miközben az árfolyamot a nemzetközi hangulat és az új gazdaságpolitikai hírek mozgathatják.

Hasonló folyamat volt megfigyelhető Lengyelországban is a 2023-as választások után. A zloty ott is körülbelül három hónappal a politikai fordulatot követően érte el helyi csúcspontját, majd a kezdeti eufóriát kiegyensúlyozottabb időszak váltotta fel.

Az állampapírpiacot is meglepte a Tisza kétharmada

A magyar állampapírok hozama a választások után tovább csökkent. A kötvénypiaci befektetők egy része sem számított a Tisza Párt kétharmados győzelmére, ezért az eredmény után gyorsan át kellett árazniuk a magyar kockázatokat.

A hozamcsökkenést több kedvező tényező segítette. Ilyen volt az uniós források felszabadítását övező pozitív hírfolyam, valamint az euró bevezetésének tervezett időpontjáról szóló konkrét kormányzati bejelentés.

A kötvényhozam és az árfolyam ellentétesen mozog, ezért a hozamok csökkenése azt jelenti, hogy a magyar állampapírok értéke emelkedett. Ez egyben arra is utal, hogy a befektetők kisebb kockázati felárat követelnek Magyarországtól.

Az MNB kamatfordulata szintén támogatta az állampapírpiacot. A várható kamatcsökkentések ugyanis általában vonzóbbá teszik a korábban magasabb kamattal kibocsátott kötvényeket.

Öt százalék körül megtorpant a hozamcsökkenés

Május közepére azonban a belföldi jó hírek jelentős részét már ezen a piacon is beárazták. Ettől kezdve a magyar tízéves állampapír hozama egyre inkább együtt mozgott a régiós, illetve a német kötvénypiaci folyamatokkal.

Június végére a közép- és hosszú lejáratú magyar hozamok megközelítették az 5 százalékos szintet. Ez egyelőre erős ellenállásnak bizonyult, vagyis a befektetők ennél lényegesen alacsonyabb hozamszinten már kevésbé voltak hajlandók magyar állampapírt vásárolni.

A hozamgörbe alakja is jelentősen megváltozott. A korábbi, pozitív meredekségű görbe ellaposodott, és szinte minden futamidőn 5 százalék körüli hozam alakult ki.

Ez arra utal, hogy a piac rövidebb és hosszabb távon is hasonló kamat- és kockázati környezettel számol. A további csökkenéshez már újabb költségvetési, inflációs vagy hitelminősítői javulásra lehet szükség.

A lengyel kötvényeknél is olcsóbban jut forráshoz Magyarország

A régiós összehasonlítás különösen látványos változást mutat. A választások előtt a magyar állampapírok hozama több mint 1,5 százalékponttal meghaladta a lengyel kötvényekét.

Május közepére ez a különbség teljesen eltűnt, sőt a magyar papírok mintegy 0,4 százalékpontos hozamelőnyből hozamhátrányba kerültek. Ez azt jelenti, hogy egy időre Magyarország alacsonyabb kamat mellett tudott kötvényt kibocsátani, mint Lengyelország.

Az utóbbi hetek egyik figyelemre méltó fejleménye az volt, hogy a 15 évnél hosszabb lejáratok esetében Magyarország már az Egyesült Királyságnál is alacsonyabb hozamon tudott forráshoz jutni.

Ez nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaság általános kockázata alacsonyabb lenne a britnél. A hozamkülönbséget az eltérő kamatvárakozások, inflációs kilátások, kötvénypiaci kereslet és lejárati szerkezet is befolyásolja.

A folyamat mégis jól mutatja, hogy a befektetők Magyarország megítélését a választások óta jelentősen kedvezőbbre értékelték át.

A magyar tőzsde lassabban reagált

A Budapesti Értéktőzsde nem követte egyenletesen a forint és az állampapírok erősödését. A BUX index esetében a választások utáni eufória mindössze két napig tartott.

Az április 14-én elért napközbeni csúcsot egészen július elejéig nem sikerült meghaladni. Ez azt mutatja, hogy a részvénypiaci befektetők jóval óvatosabban ítélték meg a kormányváltás vállalati hatásait.

A forint erősödése és a hosszú állampapírhozamok jelentős csökkenése különösen a bankszektor számára jelenthetett kedvezőtlen környezetet. Az erős forint csökkentheti bizonyos devizában keletkező bevételek értékét, míg a kamatszint esése szűkítheti a bankok kamatmarzsát.

Az olajár konszolidációja a Mol árfolyamának sem adott különösebb lendületet. Az iráni konfliktusban körvonalazódó tűzszünet mérsékelte az energiapiaci kockázati prémiumot, ami visszafogta az olajipari vállalatokkal kapcsolatos várakozásokat.

A telekommunikációs részvények jártak a legjobban

A nagyobb hazai ágazatok közül a telekommunikációs szektor tudott folyamatosan tovább emelkedni. Ebben szerepet játszhatott, hogy a csökkenő kötvényhozamok kedveznek a stabil osztalékot fizető vállalatok értékeltségének.

Az ilyen cégek részvényeit sok befektető kötvényszerű eszközként kezeli. Amikor az állampapírhozamok csökkennek, a kiszámítható osztalékot kínáló részvények relatív vonzereje növekszik.

A magyar részvénypiac egészének értékeltsége ugyanakkor továbbra is alacsony. Az előretekintő, következő 12 hónapra számított árfolyam-nyereség mutató megközelítőleg 9,4–9,5 körül alakul.

Ez globális összehasonlításban továbbra is az olcsóbb részvénypiacok közé sorolja Magyarországot. A diszkont azonban már nem olyan szélsőséges, mint 2023-ban és 2024-ben volt.

Hosszabb távon továbbra is lehet erő a forintban

A választás utáni gyors piaci átárazódás ugyan nagyrészt lezajlott, de középtávon még nem feltétlenül ért véget a magyar eszközök felértékelődése. A lengyel tapasztalatok alapján a forint akkor maradhat tartósan erős, ha a politikai változást valódi strukturális reformok követik.

A befektetők számára kulcsfontosságú lesz, hogy javulnak-e a magyar gazdaság alapvető mutatói. A költségvetési hiány csökkentése, az államadósság stabilizálása, az uniós források beáramlása és a versenyképesség javítása hosszabb távon is támogathatja a forintot.

Az alacsony infláció miatt a magyar reálkamat továbbra is magas maradhat. Ez azt jelenti, hogy az inflációval korrigált kamatkülönbség változatlanul vonzó lehet a külföldi befektetők számára.

Az euró bevezetésének meghirdetett menetrendje szintén hosszú távú kapaszkodót jelenthet. Amennyiben a kormány hitelesen halad a szükséges feltételek teljesítése felé, a piac fokozatosan csökkenő deviza- és országkockázatot árazhat.

A kötvényhozamok előtt még lehet tér lefelé

A magyar állampapírok esetében további hozamcsökkenést hozhat az MNB kamatvágási ciklusa. Ez különösen vonzó lehet egy olyan nemzetközi környezetben, ahol több nagy jegybank még mindig óvatos vagy szigorú kamatpolitikát folytat.

A várhatóan mérséklődő költségvetési hiány, a beérkező uniós pénzek és az eurócsatlakozás irányába tett lépések tovább javíthatják a magyar kötvények megítélését. Kedvező esetben a hitelminősítő intézetek is javíthatják Magyarország kilátásait.

Egy pozitív hitelminősítői döntés újabb befektetőket vonzhatna a piacra, és tovább csökkenthetné azt a felárat, amelyet a magyar államnak a biztonságosabb országokhoz képest fizetnie kell.

A következő cél azonban már nem feltétlenül a lengyel kötvénypiac utolérése, mivel azt a magyar hozamok részben már elérték. A hosszabb távú mérce inkább a cseh állampapírpiac lehet, amely alacsonyabb kockázati felárakkal és stabilabb gazdasági háttérrel rendelkezik.

Ez azonban nem néhány hónapos történet. A cseh hozamszinthez való tartós közeledés inkább következetes, többéves gazdaságpolitikai munkát igényel.

A magyar tőzsde valódi felértékelődéséhez reformok kellenek

A magyar részvénypiac további emelkedéséhez önmagában nem elegendő a kedvező politikai hangulat. Tartós értékeltségjavulást a gazdasági fundamentumok megerősödése, az ország sérülékenységének csökkenése és a vállalati működés átláthatóbbá válása hozhat.

A külföldi befektetők számára különösen fontos a vállalatirányítás minősége. A kiszámítható szabályozás, a kisebbségi részvényesek jogainak védelme és a transzparens állami döntések mind növelhetik a magyar tőzsde vonzerejét.

Szintén fontos lenne a hazai befektetői bázis szélesítése. A magyar megtakarítók jelentős része továbbra is állampapírban, bankbetétben vagy ingatlanban tartja pénzét, miközben a részvénybefektetések aránya viszonylag alacsony.

A részvényesi szemlélet és a hosszú távú befektetési kultúra fejlesztése stabilabb keresletet teremthetne a Budapesti Értéktőzsdén. Ez csökkentené a piac külföldi tőkemozgásoktól való függőségét is.

A gyors nyereségek után a valódi teljesítmény kerül előtérbe

A „Tisza-trade” első szakasza nagyrészt a reményről és a várakozásokról szólt. A befektetők gyorsan beárazták a kormányváltást, az Európai Unióval való kapcsolat javulását, az uniós források felszabadítását és az euró bevezetésének ígéretét.

A következő időszakban azonban már kevésbé az ígéretek, sokkal inkább a végrehajtott intézkedések határozzák meg a magyar eszközök árfolyamát. A piac azt figyeli majd, sikerül-e tartósan csökkenteni a hiányt, javítani a versenyképességet és kiszámíthatóbbá tenni az állami működést.

Rövid távon ezért valóban kifuthatott a választás utáni gyors felértékelődés. A forint, a kötvények és a részvények további erősödése várhatóan lassabb, hullámzóbb és sokkal inkább eredményfüggő lesz.

Hosszabb távon azonban Magyarország továbbra is érdekes befektetési történetet kínálhat. Amennyiben a Tisza-kormány végrehajtja a meghirdetett reformokat, helyreállítja a költségvetési egyensúlyt, és hitelesen közelíti az országot az euróövezethez, a magyar piac felértékelődése még korántsem ért véget.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / Hegedűs Róbert

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!