Rekordméretű költségvetési hiányt hagyott maga után az Orbán-kormány a kormányzás utolsó hónapjaiban: a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint az államháztartás hiánya az első negyedévben elérte a 2090 milliárd forintot, ami a GDP 9 százalékának felel meg. Ez az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal nagyobb deficit, GDP-arányosan pedig 3,1 százalékpontos romlást jelent. A számok megerősítik azt, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium havi államháztartási jelentései már korábban is jeleztek: a választás előtti kiköltekezés hatalmas lyukat ütött a költségvetésen. Miközben a bevételek is jelentősen, 11,5 százalékkal emelkedtek, a kiadások ennél is sokkal gyorsabban, 18,7 százalékkal nőttek. Az állam három hónap alatt 11 417 milliárd forintot költött el, vagyis 1798 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. A friss adatok alapján az új kormány rendkívül nehéz pénzügyi örökséget vett át.

Rekordméretű hiánnyal zárt az államháztartás

A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint az év első három hónapjában 2090 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartásban. GDP-arányosan ez 9 százalékos deficitet jelent.

Ez rendkívül magas szám, különösen annak fényében, hogy az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal nagyobb lyuk keletkezett a költségvetésen. A romlás GDP-arányosan 3,1 százalékpont.

A számok világosan mutatják: az Orbán-kormány a kormányzás végére súlyosan megterhelt államkasszát hagyott maga után. A választás előtti költekezés nem egyszerűen megemelte a hiányt, hanem történelmi léptékű deficitet eredményezett.

A központi kormányzat vitte el a hiányt

Az államháztartás alszektorait vizsgálva jól látszik, hol keletkezett a legnagyobb probléma. A központi kormányzat hiánya 2492 milliárd forint volt az első negyedévben.

Ezzel szemben a helyi önkormányzatok 373 milliárd forintos, a társadalombiztosítási alapok pedig 28 milliárd forintos többlettel zárták ugyanezt az időszakot.

Ez azt jelenti, hogy a hatalmas hiány döntően a központi kormányzat gazdálkodásából fakadt. Vagyis nem az önkormányzati szektor vagy a társadalombiztosítás borította meg az államháztartást, hanem az Orbán-kormány központi költekezése.

A bevételek nőttek, de a kiadások elszálltak

A kormányzati bevételek az első három hónapban 9327 milliárd forintot tettek ki. Ez 11,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Önmagában tehát nem arról van szó, hogy az állam bevételi oldala összeomlott volna. Sőt, több fontos bevételi sor is érdemben nőtt. A probléma az, hogy a kiadások ennél sokkal nagyobb ütemben emelkedtek.

A kormányzati kiadások három hónap alatt 11 417 milliárd forintra ugrottak. Ez 1798 milliárd forinttal, vagyis 18,7 százalékkal több az egy évvel korábbi szintnél.

Ez a különbség magyarázza a rekordhiányt: miközben a bevételek emelkedtek, az állam még gyorsabban és még nagyobb mértékben költött.

Az áfabevételek is emelkedtek

A bevételi oldalon a termelési adók 136 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Ezen belül az áfabevételek 133 milliárd forinttal, 7,1 százalékkal nőttek. Ez azt jelzi, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek továbbra is jelentős pénzt hoztak a költségvetésnek.

A jövedelemadó-bevételek még nagyobb ütemben bővültek: 171 milliárd forinttal, 11,6 százalékkal emelkedtek. A társadalombiztosítási hozzájárulások 321 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal nőttek.

Az egyéb bevételek szintén jelentősen, 331 milliárd forinttal, 27,1 százalékkal lettek magasabbak.

Mindezek alapján a költségvetési válságot nem lehet egyszerűen a bevételek gyengeségével magyarázni. A számok inkább azt mutatják, hogy a bevételi növekedést teljesen felülírta a kiadási oldal elszabadulása.

Három hónap alatt 11 417 milliárd forintot költöttek el

A kiadási oldal a friss KSH-adatok legdrámaibb része. Az első negyedévben a kormányzati szektor összesen 11 417 milliárd forintot költött el.

Ez 1798 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A 18,7 százalékos növekedés azt mutatja, hogy az Orbán-kormány a választás előtti időszakban rendkívül agresszív költekezési pályára állította az államot.

A kiadások ilyen mértékű növekedése különösen azért súlyos, mert közben az állami beruházások visszaestek. Vagyis nem arról van szó, hogy a költségvetési hiányt nagy volumenű, hosszú távon megtérülő állami fejlesztések hajtották volna fel.

A hathavi fegyverpénz is jelentősen növelte a kiadásokat

A kiadásokon belül a kifizetett munkavállalói jövedelem 841 milliárd forinttal, 38,5 százalékkal nőtt.

A növekedésben jelentős szerepet játszott a 2022 után újra kifizetett hathavi fegyverpénz. Ez a kiadási tétel érdemben megdobta a költségvetés terheit az első negyedévben.

A fegyverpénz politikailag látványos és választás előtt erős üzenetű intézkedés volt, költségvetési szempontból azonban hatalmas terhet jelentett. A mostani adatok alapján világosan látszik, hogy a kifizetés komoly részt vállalt a kiadások elszállásában.

Ez különösen érzékeny kérdés akkor, amikor az új kormány már drámai költségvetési állapotról beszél, és azt állítja, hogy a valós hiány jóval magasabb lehetett annál, mint amit az előző kabinet nyilvánosan kommunikált.

A társadalmi juttatások is jelentősen nőttek

A pénzbeni társadalmi juttatások 404 milliárd forinttal, 15,1 százalékkal emelkedtek az első negyedévben.

Ez szintén jelentős kiadásnövekedés. A társadalmi juttatások emelkedése önmagában sok esetben indokolható lehet, hiszen a megélhetési válság, az infláció, a családok terhei és a szociális szükségletek valódi problémák. A gond az, ha ezek a kifizetések fenntarthatatlan költségvetési pályával és választás előtti költekezéssel kapcsolódnak össze.

A költségvetési adatok alapján az Orbán-kormány úgy növelte a kiadásokat, hogy közben a hiány drámaian elszállt, és a számlát már az új kormánynak kellett átvennie.

Az állami beruházások közben visszaestek

A friss adatok egyik legbeszédesebb pontja, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás, vagyis az állami beruházások mértéke 134 milliárd forinttal, 26,2 százalékkal csökkent.

Ez azt jelenti, hogy miközben az állam összességében sokkal többet költött, a beruházásokra kevesebb jutott.

Ez különösen fontos, mert a költségvetési hiány megítélésénél nem mindegy, mire megy el a pénz. Ha egy ország nagy hiány mellett beruház, infrastruktúrát fejleszt, kórházakat újít fel, közlekedési rendszert épít vagy hosszú távú gazdasági kapacitásokat teremt, az más megítélés alá eshet.

Most azonban az adatok azt mutatják, hogy a kiadási robbanás nem beruházási boommal járt együtt. A költekezés jelentős része folyó kiadásokban, juttatásokban, bérekben és egyéb kiadásokban jelent meg.

Az egyéb kiadások is több száz milliárddal nőttek

A kormányzati szektor egyéb kiadásai 530 milliárd forinttal, 27,8 százalékkal emelkedtek.

Ez szintén jelentős tétel, amely tovább növelte a költségvetési nyomást. Az „egyéb kiadások” kategóriája különösen fontos lehet az átvilágítások szempontjából, mert ebben a körben gyakran olyan tételek is megjelenhetnek, amelyeknél érdemes részletesen vizsgálni a döntések indokoltságát, időzítését és kedvezményezettjeit.

A Tisza-kormány számára az egyik legfontosabb feladat most éppen az lehet, hogy feltárja: pontosan milyen döntések vezettek ehhez a példátlan hiányhoz, mely kiadások voltak elkerülhetetlenek, és melyek kapcsolódtak politikai célú választási költekezéshez.

A folyó termelőfelhasználás és a kamatkiadások is emelkedtek

A folyó termelőfelhasználás 151 milliárd forinttal, 10,4 százalékkal nőtt. Ez az állam működéséhez kapcsolódó kiadásokat jelenti, vagyis azokat a költségeket, amelyek a mindennapi kormányzati és közszolgáltatási működéshez szükségesek.

A kamatkiadások 5,9 milliárd forinttal, 0,7 százalékkal emelkedtek. Ez önmagában kisebb növekedésnek tűnik a többi kiadási tételhez képest, de a magyar államadósság finanszírozása továbbra is fontos költségvetési kockázat.

A magas hiány hosszabb távon a kamatkiadásokat is növelheti, hiszen a nagyobb államháztartási deficit több finanszírozási igényt jelent. Ha az állam többet kénytelen hitelből finanszírozni, annak ára később magasabb kamatterhekben jelenhet meg.

A választás előtti kiköltekezés árát az új kormány örökli

A friss KSH-adatok politikai jelentősége óriási. A számok megerősítik azt a képet, hogy az Orbán-kormány a választás előtti időszakban hatalmas költekezéssel próbálta fenntartani politikai mozgásterét, miközben a költségvetési egyensúly súlyosan megbomlott.

A 2090 milliárd forintos negyedéves hiány nem technikai eltérés, hanem olyan méretű deficit, amely meghatározhatja az egész év gazdaságpolitikáját.

Az új kormány így nem tiszta lappal kezdett. Egy rekordhiányos, kiadásokkal túlterhelt, beruházásokban visszafogott, pénzügyileg rendkívül nehéz helyzetben lévő államkasszát vett át.

Magyar Péter korábbi állításait erősíthetik a számok

Magyar Péter miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy drámai állapotban van a költségvetés, és a valós hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat. Azt is mondta, hogy még ezekkel a forrásokkal együtt is 7 százalék felett lehet a deficit.

A mostani KSH-adatok ehhez a politikai állításhoz adnak súlyos gazdasági hátteret. Az első negyedéves, GDP-arányosan 9 százalékos hiány azt mutatja, hogy az államháztartás valóban rendkívül rossz pályán volt a kormányzás végén.

Ez erősítheti a kormány érvelését, miszerint az előző kabinet a nyilvánosság előtt szebb képet mutatott, mint amilyen a valós költségvetési helyzet volt.

A hiány csökkentése komoly döntéseket kényszeríthet ki

Ekkora költségvetési lyuk mellett az új kormánynak rendkívül nehéz döntéseket kell hoznia. A hiány csökkentése nem megy magától: vagy a bevételeket kell növelni, vagy a kiadásokat kell visszafogni, vagy uniós forrásokkal, beruházási felülvizsgálatokkal és pazarló kiadások leállításával kell stabilizálni a helyzetet.

A politikai kihívás az, hogy mindezt úgy kell megtenni, hogy közben ne a lakosság viselje aránytalanul az előző kormány költekezésének árát.

A Tisza-kormány mozgásterét az is meghatározza, hogy milyen gyorsan érkeznek az uniós források, milyen eredménnyel zárulnak az állami kiadások átvilágításai, és mennyire sikerül visszaszorítani azokat a pénzcsatornákat, amelyek az Orbán-korszakban politikailag kedvezményezett körökhöz irányították a közpénzeket.

A központi költségvetés felelőssége megkerülhetetlen

Az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok többlete különösen erős kontrasztot ad a központi kormányzat 2492 milliárdos hiányával szemben.

Ez azt üzeni, hogy a költségvetési válság központja a kormányzati döntéshozatalban volt. A hiány nem szétterült egyenletesen az államháztartás minden szintjén, hanem döntően a központi költségvetésben keletkezett.

Ez politikailag is fontos, mert az Orbán-kormány nem háríthatja a felelősséget az önkormányzatokra vagy más alrendszerekre. A friss adatok alapján a nagy költekezési döntések a központi kormányzatnál jelentek meg.

Nemcsak számokról, hanem bizalomról is szó van

A költségvetési hiány nem pusztán könyvelési adat. A hiány mértéke meghatározza az ország pénzügyi hitelességét, az állampapírpiaci bizalmat, a kamatpályát, az uniós tárgyalási pozíciókat és a kormány gazdaságpolitikai mozgásterét.

Ha egy ország költségvetése tartósan elszáll, annak árát később mindenki megérzi: magasabb finanszírozási költségekben, elhalasztott fejlesztésekben, szűkebb állami mozgástérben vagy kényszerű megszorításokban.

Ezért különösen súlyos, ha a hiány választás előtti politikai költekezés miatt ugrott meg. Ilyenkor a rövid távú politikai előnyért hosszú távú pénzügyi kockázatot vállal az ország.

Orbánék kiürített államkasszát hagytak maguk után

A 2090 milliárd forintos első negyedéves hiány, a GDP-arányos 9 százalékos deficit, a 18,7 százalékkal megugró kiadások és a visszaeső állami beruházások együtt azt mutatják, hogy az Orbán-kormány a kormányzás végén rendkívül rossz állapotban hagyta maga után az államháztartást.

A bevételek ugyan nőttek, de nem tudtak lépést tartani a kiadásokkal. A központi kormányzat hiánya elszállt, miközben az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok többletet mutattak.

A friss adatok alapján egyre világosabb: az új kormány nem egyszerű költségvetési kihívással, hanem súlyos pénzügyi örökséggel szembesült. A következő hónapok egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogyan lehet betömni a rekordméretű lyukat úgy, hogy annak árát ne ismét a magyar emberek fizessék meg.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!