Újabb súlyos részletek kerültek elő az aranykonvoj-ügyben: több, egymástól független forrás szerint Orbán Viktor beszélt Hajdu Jánossal, a Terrorelhárítási Központ akkori vezetőjével azon a napon, amikor a TEK kommandósai elfogták a hét ukrán pénzszállítót, majd a gyanú szerint jogellenesen tartották őket fogva. A sajtóértesülések szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség által folytatott eljárásban tanúvallomások is szólhatnak arról, hogy Hajdu az akció idején telefonon egyeztetett Orbán Viktorral. A Telex úgy tudja, a nyomozás során Hajdu János mobiltelefonjának tartalmát is vizsgálják. A volt TEK-főigazgatót június 29-én hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettének gyanújával hallgatták ki. Hajdu panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, vallomást tett, és szabadlábon védekezik. Az ügyben továbbra is az ártatlanság vélelme illeti meg az érintetteket, ugyanakkor a mostani információk újra felvetik a kérdést: ki adott utasításokat az ukrán pénzszállítók elfogására és fogva tartására?

Újabb fordulat az aranykonvoj-ügyben

Több, egymástól független forrás szerint Orbán Viktor beszélt Hajdu Jánossal, a Terrorelhárítási Központ akkori főigazgatójával az ukrán pénzszállítók elfogásának napján.

A sajtóértesülések alapján a Fővárosi Nyomozó Ügyészség által folytatott eljárásban olyan tanúvallomások születhettek, amelyek szerint Hajdu János azokban az órákban is telefonon egyeztetett Orbán Viktorral, amikor az ukrán pénzszállítókat a TEK épületében tartották.

Az ügy súlyát az adja, hogy a nyomozás nem egyszerűen az arany és valuta lefoglalásáról szól, hanem arról is, hogy a hét ukrán állampolgárt a gyanú szerint jogellenesen tarthatták fogva, ráadásul a sértettek sanyargatásával.

A kérdés most az, hogy a TEK akkori vezetője milyen utasítások alapján járt el, kivel egyeztetett az akció közben, és volt-e bármilyen közvetlen politikai utasítás a fogva tartás módjára.

Hajdu János telefonját is vizsgálhatják

A Telex értesülései szerint Hajdu János mobiltelefonjának tartalmát is vizsgálják az aranykonvoj néven elhíresült ügy miatt indított nyomozás során.

A telefon vizsgálata különösen fontos lehet, ha valóban felmerült, hogy az akció idején több telefonbeszélgetés zajlott Hajdu János és Orbán Viktor között. Egy ilyen vizsgálat tisztázhatja, voltak-e hívások, mikor történtek, mennyi ideig tartottak, és milyen kommunikációs kapcsolat volt az érintettek között.

Önmagában az, hogy egy miniszterelnök és a TEK vezetője egyeztet egy kiemelt biztonsági ügyben, nem feltétlenül rendkívüli. Egy nagy horderejű akció esetében a vezetői szintű kommunikáció akár természetes része is lehet a működésnek.

A mostani ügyben azonban nem ez a valódi kérdés. A lényeg az, hogy Orbán Viktor adott-e bármilyen közvetlen utasítást Hajdu Jánosnak az ukrán pénzszállítók elfogására, fogva tartására vagy annak módjára.

Hét ukrán állampolgárt fogtak el március 5-én

A TEK kommandósai március 5-én 13 órakor fogtak el hét ukrán állampolgárt. A furgonjaikban több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát találtak, amelyet lefoglaltak.

A pénzszállítókat megbilincselték, fejükre csuklyát húztak, majd elszállították őket kihallgatásra. A rendelkezésre álló információk szerint a műveletet Hajdu János személyesen a helyszínről irányította.

A történet már önmagában is rendkívüli, hiszen hatalmas értékű aranyról és valutáról, külföldi állampolgárokról, nemzetbiztonsági szálakról, a TEK beavatkozásáról és a NAV pénzmosásgyanús eljárásáról van szó.

Az ügy azonban akkor vált igazán súlyossá, amikor felmerült: az ukrán pénzszállítókat nemcsak elfogták, hanem a gyanú szerint jogellenesen tartották fogva.

Hajdu Jánost gyanúsítottként hallgatták ki

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség június 29-én gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost, a TEK felmentett főigazgatóját.

A közlés szerint vele szemben hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettének gyanúját közölték.

Hajdu János panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és vallomást tett. A volt TEK-főigazgató szabadlábon védekezik.

Fontos hangsúlyozni: a gyanúsítás nem jelent bűnösséget. Az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme, bűnösségükről kizárólag bíróság dönthet. Ugyanakkor az, hogy a TEK egykori vezetőjét ilyen súlyú bűncselekmény gyanújával hallgatták ki, önmagában is az ügy rendkívüli jelentőségét mutatja.

Tanúk beszélhettek Orbán és Hajdu egyeztetéséről

A 444 értesülései szerint több jelenlévő is fültanúja lehetett annak, hogy Hajdu János az akció idején Orbán Viktorral telefonon egyeztetett. A lap szerint erről tanúvallomások is születhettek a Fővárosi Nyomozó Ügyészség előtt.

Ez azért különösen fontos, mert egy korábbi, június 9-én kelt belső ügyészségi dokumentum szerint az ügyben a lényegi döntést és utasításokat hozó személyek körének tisztázása a nyomozás egyik központi feladata.

A dokumentum szerint a vizsgálatnak Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs volt államtitkár, Hajdu János volt TEK-főigazgató és Demeter Tamás volt NAV-elnökhelyettes büntetőjogi felelősségének tisztázására kell irányulnia.

Ez nem jelenti azt, hogy bármelyikük bűnös lenne. Azt viszont igen, hogy az ügyészségi irat alapján a nyomozásnak a döntési és utasítási láncot kell feltárnia.

Orbán aznap reggel a TEK Zách utcai épületében járt

Az elfogás napján Orbán Viktor valóban járt a TEK Zách utcai épületében. Aznap reggel részt vett a Terrorellenes Koordinációs Bizottság ülésén, erről a kormány hivatalos weboldalán akkor fotókkal is beszámoltak.

A sajtóértesülések szerint Orbán Viktor az épületben tartózkodott aznap, de nem akkor, amikor az ukrán pénzszállítókat odavitték és kihallgatták.

Ez a részlet azért fontos, mert a személyes jelenlét és az esetleges későbbi telefonos egyeztetések együtt rajzolhatják ki, milyen kapcsolat volt a politikai vezetés és az akciót irányító TEK-vezetés között aznap.

Egy korábbi NAV-os tanúvallomás szerint az ügyben érintett hatósági szereplőkkel reggel 8 órakor kezdődött volna egy egyeztetés a TEK épületében, de ez csúszott. A tanú szerint a TEK épületénél magas beosztású állami vezetők által használt autókat látott, bár hozzátette: nem tudja, ez összefüggésben volt-e az ukrán pénzszállítók ügyével.

Nem az egyeztetés ténye, hanem a tartalma lehet döntő

Egy ilyen horderejű ügyben önmagában az, hogy a TEK főigazgatója és a miniszterelnök egyeztet, nem feltétlenül szokatlan. Nemzetbiztonsági, terror- vagy kiemelt bűnügyi kockázat esetén a legfelsőbb állami vezetők tájékoztatása és bevonása a normál működés része is lehet.

A jogi szempontból döntő kérdés nem az, hogy volt-e kapcsolat, hanem az, hogy annak mi volt a tartalma.

Ha a beszélgetések csupán tájékoztatásról szóltak, az más helyzet. Ha viszont a fogva tartásról, a kihallgatás körülményeiről, a bilincselésről, a kámzsáról vagy az eljárás konkrét módjáról hangzottak el utasítások, az egészen más jogi megítélés alá eshet.

Éppen ezért lehet kulcsfontosságú Hajdu János telefonjának vizsgálata, valamint azoknak a tanúknak a vallomása, akik esetleg hallották vagy látták az akció közbeni kommunikációt.

Ügyészségi dokumentum szerint a döntési láncot kell tisztázni

Egy június 9-én kelt belső ügyészségi dokumentum szerint az aranykonvoj-ügyben a lényegi döntést, utasításokat hozó személyek felelősségét kell tisztázni.

A dokumentum Orbán Viktort, Farkas Örsöt, Hajdu Jánost és Demeter Tamást említi azok között, akiknek a szerepét vizsgálni kell.

Az irat szerint a nyomozás elsődleges eszközei az utasítottak vallomásai lehetnek. Ez arra utal, hogy a hatóságok nemcsak azt akarják megállapítani, mi történt a pénzszállítókkal, hanem azt is, ki milyen utasítást adott, ki mit tudott, és ki milyen döntési pozícióban volt.

Ez a vizsgálati irány különösen fontos, mert egy jogellenes fogva tartás gyanúja esetén nemcsak a közvetlen végrehajtók felelőssége merülhet fel, hanem azoké is, akik az akciót elrendelték, jóváhagyták vagy irányították.

A kormányzati utasítás kérdése már korábban is felmerült

Korábban már ismertté vált, hogy az ukrán pénzszállítókkal szembeni pénzmosásgyanús eljárás lefolytatására a kormányzattól érkezhetett utasítás.

Sajtóinformációk szerint maga Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán pénzszállítókra, és a rajtaütés időpontja is kormányzati irányból érkezett. Az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte, hogy a rajtaütés időpontjára vonatkozó döntés kormányzati irányból jött.

A beszámolók szerint március elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkársága felől érkezett az a döntés, hogy a pénzszállító autókon március 5-én kell rajtaütni. Ezt az államtitkárságot akkor Farkas Örs vezette.

Ez a részlet tovább erősíti annak jelentőségét, hogy pontosan ki mit rendelt el, milyen információk alapján, és az elfogás után milyen döntések születtek a pénzszállítók fogva tartásáról.

A pénzmosási eljárás továbbra is folyamatban van

Fontos különválasztani az aranykonvoj-ügy két szálát.

Az egyik szál a pénzmosás gyanújával indult eljárás, amelyet a NAV folytat, és amely jelenleg is folyamatban van. Ez a több mint 27 milliárd forintnak megfelelő arany és valuta eredetére, céljára, szállítására és esetleges bűncselekményi hátterére vonatkozik.

A másik szál a Fővárosi Nyomozó Ügyészség eljárása, amely a pénzszállítók állítólagos jogellenes fogva tartását vizsgálja.

A kettő összefügghet, de jogilag nem ugyanaz. Még ha a pénzmosás gyanúja fenn is állt volna, az sem jelentene automatikus felhatalmazást bármilyen fogva tartási vagy kihallgatási módszerre. A hatóságoknak minden körülmények között törvényesen kell eljárniuk.

A NAV-os belső jelentés szerint „karcsú” lehetett az ügy

A történet egyik legfontosabb kérdése az is, hogy a pénzmosás gyanúját megalapozó információk elegendőek voltak-e az eljárás elindításához.

Egy, a sajtó birtokába került NAV-os belső jelentés szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése önmagában nem lett volna elég. A jelentés alapján „az irat tartalmának, vagy legalább kivonatának ismerete nélkül a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható”.

A probléma abból adódhatott, hogy az AH a Legfőbb Ügyészségnek nemcsak feljelentést, hanem egy mellékletet is küldött, amely tartalmazta azokat az információkat, amelyekre a feljelentést alapozta. Ezt a mellékletet azonban a NAV nem ismerhette meg, mert a Legfőbb Ügyészség nem küldte meg neki.

Ha ez így történt, az súlyos kérdéseket vet fel az eljárás megalapozottságával kapcsolatban. Egy büntetőeljárás elindításához ugyanis a hatóságnak ismernie kell azokat az adatokat, amelyek alapján a gyanú megállapítható.

Miért lehet kulcskérdés Orbán Viktor szerepe?

Orbán Viktor szerepe azért vált az ügy egyik központi kérdésévé, mert a belső ügyészségi dokumentum szerint a nyomozásnak az ő büntetőjogi felelősségének tisztázására is irányulnia kell.

Ez önmagában még nem jelent gyanúsítást vagy bűnösséget. Azt jelenti, hogy az ügyészségi irat alapján vizsgálni kell, milyen döntési vagy utasítási szerepe lehetett az ügyben.

A mostani tanúvallomásokkal kapcsolatos értesülések azért fontosak, mert ha valóban történt telefonos egyeztetés Orbán és Hajdu között az akció idején, az segíthet megérteni, milyen kapcsolat volt a politikai vezetés és a végrehajtó szervek között.

A legfontosabb kérdés az, hogy Orbán Viktor csupán tájékoztatást kapott-e, vagy bármilyen utasítást adott az elfogás, a fogva tartás vagy a fogva tartás körülményei kapcsán.

Hajdut időközben a Fidesz biztonsági igazgatójává nevezték ki

Az ügy politikai súlyát növeli, hogy Hajdu Jánost időközben Orbán Viktor pártelnök a Fidesz biztonsági igazgatójává nevezte ki.

Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Hajdut az aranykonvoj-ügyben gyanúsítottként hallgatták ki. A kinevezés azt az üzenetet is hordozhatja, hogy a Fidesz továbbra is bízik a volt TEK-főigazgatóban, és politikai szervezeti szerepet ad neki.

Ugyanakkor a nyomozás szempontjából ez nem változtat az alaphelyzeten: Hajdu János gyanúsítottként szabadlábon védekezik, panasszal élt a gyanúsítás ellen, és nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.

Az aranykonvoj-ügy egyre közelebb kerül a politikai csúcshoz

A mostani információk alapján az aranykonvoj-ügy már nem pusztán egy hatósági akció törvényességéről szól. A nyomozás egyre inkább a döntési lánc, a politikai utasítások és a legfelsőbb állami vezetés esetleges szerepének irányába mozdul.

A több mint 27 milliárd forintnyi arany és valuta, a hét ukrán pénzszállító elfogása, a TEK bevetése, a NAV eljárása, az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése, a Legfőbb Ügyészség szerepe és a volt miniszterelnök esetleges telefonos egyeztetései együtt az elmúlt évek egyik legsúlyosabb állami visszaélési gyanúját rajzolják ki.

Mindez azonban továbbra is nyomozati szakaszban lévő ügy. A tényeket az ügyészségnek kell feltárnia, a bizonyítékokat bíróság értékelheti, és bűnösséget kizárólag bíróság mondhat ki.

A következő kérdés: ki adott utasítást?

Az aranykonvoj-ügy következő nagy kérdése az lehet, hogy ki adott utasítást az ukrán pénzszállítók elfogására, ki határozott a rajtaütés időpontjáról, és ki döntött arról, hogyan bánjanak a fogva tartottakkal.

A rendelkezésre álló információk alapján a rajtaütés időpontja kormányzati irányból érkezhetett, Hajdu János személyesen irányította a műveletet, és tanúk szerint az akció napján telefonon egyeztethetett Orbán Viktorral.

Ez a három elem együtt rendkívül súlyos kérdéseket vet fel. Ha a fogva tartás valóban jogellenes volt, akkor nemcsak a végrehajtás körülményeit, hanem az utasítási láncot is tisztázni kell.

Ezért lehet döntő jelentőségű Hajdu telefonjának vizsgálata, a tanúvallomások tartalma és azoknak az iratoknak a feltárása, amelyekből kiderülhet, ki milyen információk alapján döntött.

Az ártatlanság vélelme mellett is súlyos politikai ügy

Az aranykonvoj-ügy minden érintettjét megilleti az ártatlanság vélelme. Orbán Viktort, Hajdu Jánost, Farkas Örsöt, Demeter Tamást és minden más szereplőt csak akkor lehet bűnösnek tekinteni, ha azt bíróság jogerősen kimondja.

Ugyanakkor politikai értelemben az ügy már most rendkívül súlyos. Ha egy volt miniszterelnök, egy volt TEK-főigazgató, egy volt államtitkár és egy volt NAV-vezető szerepe is vizsgálati fókuszba kerül egy olyan ügyben, amely hét külföldi állampolgár állítólagos jogellenes fogva tartásáról szól, az a magyar állam működésének alapvető kérdéseit érinti.

A tét nemcsak az, hogy mi történt március 5-én. Hanem az is, hogy a hatalom legfelsőbb szintjein betartották-e a jogállami kereteket, vagy egy politikailag vezérelt akcióban sérülhettek az alapvető eljárási szabályok.

A nyomozás egyik legfontosabb szakasza következhet

Az ügyészség előtt most az egyik legfontosabb feladat az lehet, hogy rekonstruálja az akció napjának pontos eseménysorát.

Mikor érkezett a döntés a rajtaütésről? Ki határozta meg az időpontot? Ki irányította a helyszíni műveletet? Milyen utasításokat kaptak a TEK kommandósai? Ki döntött a bilincselésről, a csuklyáról, a fogva tartás helyéről és módjáról? Milyen telefonbeszélgetések zajlottak Hajdu János és Orbán Viktor között? Milyen szerepe volt Farkas Örsnek és Demeter Tamásnak?

Ezekre a kérdésekre a tanúvallomások, telefonadatok, belső iratok, parancsnoki utasítások és hatósági dokumentumok adhatnak választ.

Az aranykonvoj-ügy így nemcsak egy büntetőeljárás, hanem a magyar állam működésének egyik legfontosabb próbatétele is lehet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!