Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal: az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadta el Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese által benyújtott törvényjavaslatot. A jogszabály a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, és ezzel lezárul az Orbán-korszak egyik legvitatottabb intézményének története. A törvény kimondja, hogy a hivatal „tényleges közfeladatot nem lát el”, létrehozása pedig „pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált”. A jogszabály szerint a hivatal valódi célja az volt, hogy politikai nyomást gyakoroljon állampolgárokra, szervezetekre és sajtótermékekre. A Szuverenitásvédelmi Hivatal az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba olvad be, de feladatait a minisztériumnak nem kell közfeladatként továbbvinnie. A hivatal vezetőinek megbízatása megszűnik, végkielégítésre nem jogosultak, és záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük.

Az Országgyűlés megszavazta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését

Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén döntött a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről. A képviselők 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadták el a jogszabályt.

A törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese nyújtotta be. A döntés a Tisza-kormány egyik fontos politikai vállalásának végrehajtását jelenti, hiszen a hivatal megszüntetése már korábban is a közélet megtisztítását és az Orbán-korszak vitatott intézményeinek lebontását célzó intézkedések között szerepelt.

A jogszabály a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Ettől az időponttól kezdve a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelenlegi formájában megszűnik.

A törvény szerint a hivatal nem látott el tényleges közfeladatot

A most elfogadott törvény különösen kemény megállapításokat tartalmaz a Szuverenitásvédelmi Hivatal működéséről és létrehozásának céljáról.

A jogszabályban rögzítették, hogy a hivatal „tényleges közfeladatot nem lát el”, és létrehozása „pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált”.

A törvény szerint a hivatal valódi célja az volt, hogy „politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre”.

Ez rendkívül erős jogalkotói értékelés. A parlamenti többség ezzel nem egyszerűen megszüntette az intézményt, hanem politikai és közjogi értelemben is kimondta: a hivatal nem a demokratikus állam működéséhez szükséges közfeladatot látott el, hanem politikai eszközként működött.

Több mint két év után zárul le a hivatal története

A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. február 1-jétől működött Magyarországon. Létrehozását az Orbán-kormány az ország szuverenitásának védelmével, a külföldi befolyásolási kísérletek elleni fellépéssel és az alkotmányos önazonosság megőrzésével indokolta.

Bírálói azonban már a kezdetektől azt állították, hogy az intézmény valójában a politikai nyomásgyakorlás eszköze lehet. Különösen a civil szervezetek, független sajtótermékek, ellenzéki szereplők és közéleti csoportok érezték veszélyesnek a hivatal működését.

A most elfogadott törvény ezeknek a bírálatoknak adott jogalkotói választ. A parlamenti többség szerint a hivatal nem a nemzeti szuverenitás valódi védelmét szolgálta, hanem a politikai ellenfelek és kritikus szereplők megfigyelésére, megbélyegzésére vagy nyomás alá helyezésére alkalmas intézmény volt.

Beolvad az igazságügyi minisztériumba, de a feladatait nem kell továbbvinni

A törvény szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadással szűnik meg.

Fontos részlet ugyanakkor, hogy a minisztériumnak nem kell a hivatal feladatait közfeladatként tovább ellátnia. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerű átszervezésről van szó, amelynek során ugyanaz a tevékenység más intézményi keretben folytatódik.

A döntés lényege éppen az, hogy a hivatal működési logikája megszűnik. A feladatok nem öröklődnek tovább automatikusan, vagyis a parlamenti többség nem új néven, új minisztériumi osztályként akarja fenntartani a korábbi rendszert.

Ez világos politikai üzenet: a Tisza-kormány nem átalakítani, hanem lezárni kívánja a Szuverenitásvédelmi Hivatal korszakát.

Megszűnik a vezetők megbízatása

A jogszabály hatálybalépésével megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása.

A törvény kimondja azt is, hogy a vezetők végkielégítésre nem jogosultak. Emellett a hatálybalépést követő tizenöt napon belül záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük.

Ez a rendelkezés szintén erős üzenetet hordoz. A parlamenti többség nemcsak az intézmény megszüntetéséről döntött, hanem arról is, hogy a hivatal vezetői ne részesüljenek végkielégítésben, és távozásukkor vagyonnyilatkozattal számoljanak el.

A záró vagyonnyilatkozat kötelezettsége az átláthatóságot szolgálja, különösen egy olyan intézmény esetében, amelynek megszüntetését a törvény politikai célú működéssel indokolja.

A foglalkoztatottak jogviszonya is megszűnik

A törvény rendelkezik a hivatal foglalkoztatottjainak sorsáról is. A Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársainak jogviszonya megszűnik.

Őket a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott összeg és végkielégítés illeti meg.

A jogviszonyok megszűnésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az igazságügyi minisztérium hozza meg. Ez azt jelenti, hogy a megszüntetés gyakorlati lebonyolítása, a munkajogi kérdések rendezése és az átmenet kezelése a minisztérium feladata lesz.

A vezetőkkel ellentétben tehát a foglalkoztatottak esetében a törvény biztosítja a jogszabály szerinti juttatásokat.

Az Alaptörvény tizenhatodik módosítása nyitotta meg az utat

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének közjogi alapját az Alaptörvény tizenhatodik módosítása teremtette meg, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés.

Ezzel a módosítással törölték az Alaptörvényből azt a rendelkezést, amely a hivatal létrehozását megalapozta. A korábbi szöveg szerint „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik”.

Ennek törlése után nyílt meg a lehetőség arra, hogy a parlament külön törvényben megszüntesse a hivatalt.

Ez a folyamat jól mutatja, hogy nem egyszerű intézményi döntésről van szó, hanem közjogi jelentőségű átalakításról. A Tisza-kormány és a parlamenti többség előbb az alkotmányos alapot bontotta le, majd elfogadta a hivatal megszüntetéséről szóló törvényt.

A szuverenitás fogalmát is újraértelmezheti a döntés

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése nemcsak intézményi ügy, hanem a szuverenitás politikai fogalmáról szóló vita egyik kulcspillanata is.

Az Orbán-kormány alatt a szuverenitás védelme gyakran a külföldi befolyás, Brüsszel, nemzetközi szervezetek, civil hálózatok vagy külföldről támogatott szereplők elleni fellépés politikai kereteként jelent meg.

A Tisza-kormány ezzel szemben azt az értelmezést erősíti, hogy a szuverenitás nem használható fel a szabad sajtó, a civil társadalom vagy a politikai véleménynyilvánítás korlátozására.

A most elfogadott törvény szövege alapján a parlamenti többség szerint a hivatal nem védte, hanem torzította a demokratikus közéletet, mert politikai nyomásgyakorlásra alkalmas eszközként működött.

A sajtó és a civil szervezetek számára is fontos döntés

A hivatal megszüntetése különösen fontos lehet azoknak a sajtótermékeknek, civil szervezeteknek és közéleti szereplőknek, amelyek az elmúlt években attól tartottak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatai politikai megbélyegzéshez vezethetnek.

A törvény kifejezetten említi, hogy a hivatal valódi célja a politikai nyomásgyakorlás volt egyes szervezetekre és sajtótermékekre. Ez azt jelzi, hogy a parlamenti többség szerint az intézmény működése közvetlenül érintette a nyilvánosság szabadságát.

A megszüntetés ezért nemcsak államszervezeti kérdés, hanem sajtószabadsági és civil szabadságjogi ügy is.

A döntés azt üzenheti a közéleti szereplőknek, hogy az állam a jövőben nem használhatja a szuverenitásvédelmet politikai címkézésre vagy megfélemlítésre.

A Fidesz számára látványos politikai vereség

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése a Fidesz számára látványos politikai vereség. Az intézmény az Orbán-korszak egyik szimbolikus szerve volt, amelyet a korábbi kormány saját politikai világképének megfelelően hozott létre.

A mostani döntés azonban nemcsak megszünteti a hivatalt, hanem törvényben mondja ki róla, hogy nem látott el tényleges közfeladatot, és politikai érdeket szolgált.

Ez különösen súlyos politikai minősítés. A parlamenti többség ezzel azt állítja, hogy az előző kormány közjogi intézményként hozott létre egy olyan szervezetet, amely valójában politikai célokat szolgált.

A vita várhatóan nem zárul le a keddi szavazással. A Fidesz minden bizonnyal továbbra is azt fogja állítani, hogy a hivatal megszüntetése gyengíti Magyarország védelmét a külföldi befolyással szemben. A kormányoldal viszont azt hangsúlyozhatja, hogy a valódi szuverenitás a jogállam, a szabad nyilvánosság és az átlátható állami működés védelmével kezdődik.

A Tisza-kormány egyik fontos választási ígérete teljesült

A hivatal megszüntetése illeszkedik a Tisza-kormány gyors intézményi átalakítási programjába. Az elmúlt hetekben több olyan döntés is napirendre került, amely az Orbán-korszak vitatott örökségét érinti.

A közmédia átalakítása, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása, az ügynökakták nyilvánosságának előkészítése és az Alaptörvény átmeneti módosításai mind ugyanabba az irányba mutatnak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése ezek közül az egyik legszimbolikusabb lépés. A kormány ezzel azt akarja jelezni, hogy az állam többé nem működtethet politikai nyomásgyakorlásra alkalmas intézményeket közfeladatra hivatkozva.

A döntés új szakaszt nyithat a magyar közéletben

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése után új kérdés kerül előtérbe: milyen eszközökkel védi a jövőben az állam a valódi nemzetbiztonsági és alkotmányos érdekeket anélkül, hogy közben politikai ellenfeleket, civileket vagy sajtótermékeket bélyegezne meg?

Ez azért fontos, mert a külföldi befolyás, a dezinformáció, a titkosszolgálati kockázatok és a politikai pénzmozgások valós kérdések lehetnek egy demokratikus országban is. A különbség az, hogy ezek kezeléséhez átlátható, jogállami, bírói és parlamenti kontroll alatt működő intézményekre van szükség, nem politikai célú hatósági bélyegzőkre.

A mostani döntés tehát nem azt jelenti, hogy az államnak ne lenne feladata a nemzetbiztonsági kockázatokkal szemben. Azt jelenti, hogy ezt nem egy olyan hivatalon keresztül kell megtennie, amelyet a törvény szerint politikai nyomásgyakorlás céljából hoztak létre.

Tizenöt nap múlva lép hatályba a megszüntetés

A jogszabály a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Ettől kezdve megszűnik a hivatal vezetőinek megbízatása, a foglalkoztatottak jogviszonyát rendezni kell, és a hivatal beolvad az igazságügyi minisztériumba.

A következő hetekben tehát a megszüntetés gyakorlati lebonyolítása következik. Rendezni kell az iratokat, az adatkezelést, a munkajogi kérdéseket, a vagyonátadást és minden olyan technikai részletet, amely egy állami szerv megszüntetésével jár.

Különösen fontos kérdés lehet, mi történik a hivatal által korábban kezelt adatokkal, vizsgálati anyagokkal és dokumentumokkal. Egy ilyen intézmény megszüntetésénél az átlátható adatkezelés és jogi rendezés kulcsfontosságú a közbizalom szempontjából.

Lezárul az Orbán-korszak egyik legvitatottabb intézményének története

A keddi szavazással lényegében lezárult a Szuverenitásvédelmi Hivatal története. A hivatal több mint két évig működött Magyarországon, de a parlamenti többség most kimondta: tényleges közfeladatot nem látott el, létrehozása politikai szándékot szolgált, célja pedig politikai nyomásgyakorlás volt állampolgárokra, szervezetekre és sajtótermékekre.

A 135 igen szavazattal elfogadott törvény tizenöt nappal a kihirdetése után lép hatályba. A hivatal vezetői végkielégítés nélkül távoznak, záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük, az alkalmazottak jogviszonyát pedig a vonatkozó törvényi szabályok alapján rendezik.

A döntés újabb fontos állomása annak a folyamatnak, amelyben a Tisza-kormány és parlamenti többsége az Orbán-korszak intézményi örökségét bontja le. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése egyszerre közjogi, politikai és szabadságjogi ügy: arról szól, hogy a magyar állam a jövőben nem használhatja a szuverenitás védelmének jelszavát politikai nyomásgyakorlásra a saját polgáraival, civil szervezeteivel és sajtójával szemben.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Hegedüs Róbert / MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!