Magyar Péter elvenné a többmilliós állami juttatásokat azoktól a volt államfőktől, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket
Magyar Péter miniszterelnök újabb jelentős módosítást kezdeményezne a köztársasági elnökökre vonatkozó szabályokban: a kormány javaslata szerint a jövőben nem járnának élethosszig tartó, havi több millió forintos állami juttatások azoknak a volt államfőknek, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A változtatás különösen érzékenyen érintheti Sulyok Tamást, akinek megbízatását a Tisza-kormány az Alaptörvény 17. módosításával szüntetné meg, de a módosítás hatással lehetne Schmitt Pálra és Novák Katalinra is, akik szintén idő előtt távoztak a köztársasági elnöki hivatalból. A jelenlegi szabályozás szerint a volt köztársasági elnökök életük végéig ugyanannyi tiszteletdíjat kaphatnak, mint a hivatalban lévő államfő, emellett rezidencia, házvezető, titkárság, autó, sofőr, egészségügyi ellátás és utazási kedvezmények is járhatnak nekik. Magyar Péter most azt üzente: aki nem tölti ki a mandátumát, ne élvezhesse tovább automatikusan a köztársasági elnököknek járó kiemelt kiváltságokat.
Magyar Péter újabb szabályt módosítana Sulyok Tamás ügyében
Magyar Péter kedden az Országgyűlésben beszélt arról, hogy a kormány javasolni fogja: ne részesüljenek élethosszig tartó juttatásokban azok a köztársasági elnökök, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket.
A miniszterelnök ezt Bóka János fideszes képviselő napirend előtti felszólalására válaszolva mondta. A bejelentés egyértelműen kapcsolódik a Sulyok Tamás körüli közjogi konfliktushoz, hiszen a Tisza-kormány az Alaptörvény tervezett módosításával megszüntetné a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását.
A javaslat politikai üzenete világos: Magyar Péter szerint nem indokolt, hogy azok az államfők is életük végéig többmilliós állami ellátást, rezidenciát és további kedvezményeket kapjanak, akik valamilyen okból nem töltötték ki a mandátumukat.
Nemcsak Sulyok Tamást érinthetné a változtatás
A módosítás nem kizárólag Sulyok Tamásra vonatkozna. A jelenlegi köztársasági elnök mellett érinthetné Schmitt Pált is, aki 2012-ben a plágiumbotrány után távozott a hivatalából, valamint Novák Katalint, aki 2024-ben a kegyelmi ügy miatt mondott le.
A jelenlegi volt államfők közül így egyedül Áder János maradna teljes körűen jogosult a törvény szerinti juttatásokra, mivel ő kitöltötte mindkét köztársasági elnöki ciklusát.
Ez a különbségtétel politikailag és jogilag is fontos. A kormány álláspontja szerint más megítélés alá kell esnie annak, aki teljes mandátumot vitt végig, és annak, aki idő előtt távozott. A vita várhatóan arról szól majd, hogy ez visszamenőlegesen vagy a már távozott államfőkre is alkalmazható-e, illetve milyen jogi formában lehet módosítani a juttatási rendszert.
Havi bruttó 6,4 millió forintos tiszteletdíj járhat a volt államfőknek
A jelenlegi szabályok szerint a volt köztársasági elnökök életük végéig ugyanannyi tiszteletdíjat kaphatnak, mint a hivatalban lévő államfő. Ez a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese, ami jelenleg bruttó 6,4 millió forint havonta.
Ez önmagában is jelentős összeg, de a volt államfőket nem csak pénzbeli juttatás illetheti meg. A jogszabály alapján több olyan kedvezmény is járhat nekik, amelyet közpénzből finanszíroznak.
Sulyok Tamásnak például a megbízatása megszűnése után ki kellene költöznie a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciából, de a hatályos törvény szerint az Országgyűlés Hivatala másik rezidenciát biztosíthatna számára, házvezetővel együtt. A fenntartási költségeket is az állam állná.
Rezidencia, titkárság, autó és sofőr is járhat
A volt köztársasági elnökök a hatályos szabályozás szerint háromfős titkárságot is alkalmazhatnak. A titkárság elhelyezését és működési költségeit az Országgyűlés Hivatala finanszírozza.
Emellett térítésmentes egészségügyi ellátás és autó is járhat nekik, az autóhoz pedig a sofőrt a rendőrség biztosítja. Külföldi hivatalos programokra a megbízatásuk után is első osztályon utazhatnak repülőgépen és vonaton, bár különgépet már nem vehetnek igénybe.
A volt államfők még arra is kaphatnak központi költségvetési forrást, hogy közcélú felajánlásokat vagy adományokat tegyenek civil szervezeteknek. Erre a célra az elmúlt években 73 millió forintos keret állt rendelkezésre.
A kérdés most az, hogy ezek a kiváltságok automatikusan megillethetik-e azokat is, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket.
Két év alatt 780 millió forint ment el három volt államfő juttatásaira
A volt köztársasági elnökök ellátása nem elméleti kérdés, hanem komoly költségvetési tétel. Egy korábbi közérdekű adatigénylés alapján két év alatt összesen 780 millió forint közpénz ment el három volt köztársasági elnök, Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin juttatásaira.
Ez az összeg jól mutatja, milyen jelentős kiadásokról beszélünk. A juttatási rendszer nemcsak havi tiszteletdíjat jelent, hanem lakhatási, működési, személyzeti, utazási és egyéb költségeket is.
Magyar Péter javaslata ezért nem pusztán Sulyok Tamás személyéről szól. Arról is szól, hogy a közpénzből finanszírozott állami kiváltságok milyen feltételek mellett járjanak, és meddig tarthatók fenn automatikusan akkor, ha egy köztársasági elnök idő előtt távozik.
Az Alaptörvény-módosítás szüntetné meg Sulyok Tamás megbízatását
A Tisza-kormány hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény 17. módosításának tervezetét. A javaslat egyik legfontosabb pontja Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetése.
A tervezet egyszerűen fogalmaz: az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
A szöveg szerint a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnése után az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választana új államfőt.
Magyar Péter úgy számol, hogy a módosítás nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba, és Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke.
Magyar Péter elkerülné a megfosztási eljárást, de nem zárja ki
A miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is beszélt arról, hogy a Tisza-kormány lehetőség szerint elkerülné a megfosztási eljárást. Ez azért fontos, mert a jelenlegi szabályok szerint a volt köztársasági elnöknek járó juttatások csak akkor nem illetik meg az államfőt, ha a megbízatása összeférhetetlenség kimondásával vagy megfosztási eljárás után szűnik meg.
A kormány ezért az Alaptörvény módosításával szüntetné meg Sulyok Tamás megbízatását. Magyar Péter szerint azonban ha Sulyok a parlamenti szavazás után nem írná alá a módosítást, akkor „okkal és alappal” megindítható lenne ellene a megfosztási eljárás.
Ebben az esetben az Alaptörvény szerint az államfő már nem gyakorolhatná a jogait, jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át. Magyar Péter szerint Forsthoffer Ágnes házelnök ebben a helyzetben aláírná az elfogadott módosítást.
A Sándor-palota jogállamisági figyelmeztetéssel reagált
A Sándor-palota egyelőre nem kommentálta részletesen az Alaptörvény-módosítási javaslatot, de közleményében felhívta a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására.
A köztársasági elnöki hivatal óva intett a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint attól, hogy a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségeket korlátok nélkül érvényesítsék.
Ez a reakció azt mutatja, hogy a Sándor-palota közjogi aggályokat lát a kialakult helyzetben. A Tisza-kormány ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a választói felhatalmazás és a kétharmados többség lehetőséget ad az állami intézményrendszer átalakítására, különösen akkor, ha a korábbi rendszer bebetonozott szereplőinek leváltásáról van szó.
Augusztus 20-a előtt új köztársasági elnököt választanának
Magyar Péter azt ígérte, hogy Sulyok Tamás távozása után igyekeznek gyorsan új köztársasági elnököt választani. Erre az Alaptörvény szerint harminc nap áll rendelkezésre, de a miniszterelnök szerint augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új államfő.
A kormányfő olyan személyt szeretne javasolni, aki valóban megtestesíti a nemzet egységét, és akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni.
Ez politikailag fontos vállalás, mert a köztársasági elnöki tisztségnek elvileg a nemzeti egységet kell kifejeznie. A következő hetek egyik nagy kérdése az lesz, hogy a Tisza-kormány valóban képes lesz-e olyan jelöltet állítani, aki szélesebb parlamenti támogatást is kaphat.
A juttatások megvonása új frontot nyit az államfői vitában
Magyar Péter mostani bejelentése újabb frontot nyit a Sulyok Tamás körüli közjogi és politikai vitában. Eddig elsősorban arról volt szó, hogy megszüntetik-e a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Most már arról is vita kezdődhet, hogy milyen juttatások járjanak azoknak a volt államfőknek, akik idő előtt távoztak.
A kérdés társadalmi szempontból is érzékeny. Miközben sok magyar család megélhetési gondokkal, lakhatási nehézségekkel vagy alacsony bérekkel küzd, a volt köztársasági elnökök életük végéig többmilliós állami ellátásban és további kiemelt kedvezményekben részesülhetnek.
A kormány várhatóan azzal érvel majd, hogy a közpénzből finanszírozott kiváltságokat szigorúbb feltételekhez kell kötni. Az ellenzék és a Sándor-palota környezetéből viszont várhatóan jogállamisági és alkotmányossági aggályok is megjelennek majd.
A közpénzek és a közjogi felelősség kérdése került előtérbe
A javaslat lényege végső soron az, hogy a köztársasági elnöki tisztséghez járó kiemelt állami juttatások ne váljanak automatikus, élethosszig tartó kiváltsággá azok számára, akik nem vitték végig a mandátumukat.
Magyar Péter ezzel egyszerre üzen Sulyok Tamásnak, a korábban idő előtt távozott államfőknek és a nyilvánosságnak is: a közpénzből finanszírozott kiváltságoknak határa van.
A következő hetekben kiderül, milyen formában kerül a parlament elé a módosítás, érinti-e a már távozott államfőket is, és milyen alkotmányossági vitát vált ki. Egy biztos: a köztársasági elnökök juttatási rendszere most a magyar közélet egyik legfontosabb vitájává vált.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!














