Megszólalt a Sándor-palota a Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett Alaptörvény-módosításról, amelynek egyik legfontosabb pontja Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése lenne. A köztársasági elnöki hivatal közlése szerint Sulyok Tamás egyelőre nem kommentálja a javaslatot, ugyanakkor ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására. A Sándor-palota óva intett a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint attól, hogy a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségeket korlátok nélkül érvényesítsék. A reakció egyértelműen jelzi, hogy a köztársasági elnök és a Tisza-kormány közötti közjogi konfliktus új szakaszba lépett. Magyar Péter hétfőn jelentette be a Tisztítótűz-műveletet, amelynek részeként megszüntetnék Sulyok Tamás megbízatását, és új köztársasági elnököt választana az Országgyűlés. A miniszterelnök szerint július 20-a körül Sulyok Tamás már bizonyosan nem lesz Magyarország államfője.

A Sándor-palota jogállamiságra figyelmeztetett

A Sándor-palota rövid, de politikailag súlyos üzenetben reagált arra az Alaptörvény-módosítási javaslatra, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését is tartalmazza.

A köztársasági elnöki hivatal közlése szerint az államfő egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására, és óva intett a közhatalom önkényes gyakorlásától.

A Sándor-palota arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítése veszélyes lehet. Ez a mondat egyértelműen a Tisza-kormány és a parlamenti többség felelősségére utal, miközben azt is jelzi: Sulyok Tamás környezete közjogi aggályokat lát a tervezet körül.

A reakció tehát nem közvetlen politikai támadás, de világos figyelmeztetés. A köztársasági elnök hivatala azt üzeni, hogy még egy kétharmados többség sem gyakorolhatja korlátlanul a hatalmat.

Magyar Péter a Tisztítótűz-művelet részeként kezdeményezné Sulyok távozását

Magyar Péter miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be a Tisztítótűz-műveletet. A kormányfő szerint átfogó közjogi és korrupcióellenes akció indul, amelynek részeként kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését is.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosítási tervezet nagyon egyszerűen fogalmaz az államfő elmozdításáról. A szöveg szerint az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

Ez a megoldás rendkívül erős közjogi lépés lenne. Nem klasszikus lemondásról, nem megfosztási eljárásról és nem mandátum lejártáról beszélünk, hanem arról, hogy az Alaptörvény módosítása szüntetné meg a hivatalban lévő államfő megbízatását.

A tervezet szerint Sulyok Tamás távozása után az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választana új köztársasági elnököt.

Magyar Péter szerint Sulyoknak nincs érdemi mozgástere

Magyar Péter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ha a parlament elfogadja az Alaptörvény-módosítást, Sulyok Tamásnak alá kell írnia azt. A miniszterelnök szerint ha az államfő nem írja alá a módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és a jogszabályokkal.

A kormányfő érvelése szerint a Fidesz korábban kiiktatta az Alaptörvény tartalmi kontrollját, ezért a köztársasági elnök kizárólag eljárási hibára hivatkozva küldheti meg az indítványt az Alkotmánybíróságnak. Magyar Péter ebből azt a következtetést vonta le, hogy Sulyok Tamás nem tagadhatja meg politikai vagy tartalmi okból az elfogadott módosítás kihirdetését.

A miniszterelnök azt is mondta: ha Sulyok mégis megtagadja az aláírást, akkor „okkal és alappal” megindítható ellene a megfosztási eljárás. Ez újabb súlyos fordulatot jelentene, mert a megfosztási eljárás elindítása esetén az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök már nem gyakorolhatná jogköreit.

Forsthoffer Ágnes vehetné át ideiglenesen az államfői jogköröket

Magyar Péter arról is beszélt, hogy ha Sulyok Tamás ellen megfosztási eljárás indulna, akkor a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át.

Ez jelenleg Forsthoffer Ágnest jelentené. A miniszterelnök szerint ebben a helyzetben a házelnök nyilván aláírná az elfogadott Alaptörvény-módosítást.

Ez a forgatókönyv világosan mutatja, mennyire feszült közjogi helyzet alakult ki. A Tisza-kormány olyan módosítást készül elfogadni, amely megszüntetné a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Ha az államfő ezt nem hirdetné ki, akkor a kormányfő szerint megfosztási eljárás indulhatna, és a házelnök venné át ideiglenesen a jogköreit.

A Sándor-palota jogállamiságra és a közhatalom önkényes gyakorlásának veszélyére figyelmeztető reakciója ebben az összefüggésben különösen jelentős.

Július 20-a körül megszűnhet Sulyok Tamás megbízatása

Magyar Péter úgy számol, hogy nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba az Alaptörvény-módosítás. A miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke.

A kormányfő azt is ígérte, hogy ezt követően igyekeznek gyorsan új államfőt választani. Az Alaptörvény szerint erre harminc nap áll rendelkezésre, de Magyar Péter szerint augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak.

A miniszterelnök olyan személyt szeretne javasolni, aki valóban megtestesíti a nemzet egységét, és akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni.

Ez politikailag fontos ígéret, mert a köztársasági elnöknek elvileg a nemzet egységét kell kifejeznie. A következő hetek egyik nagy kérdése az lesz, hogy a Tisza-kormány valóban talál-e olyan jelöltet, aki szélesebb parlamenti támogatást kaphat, vagy az államfőválasztás is éles pártpolitikai ütközéssé válik.

A Sándor-palota válasza újabb frontot nyitott a közjogi vitában

A Sándor-palota mostani reakciója azért fontos, mert Sulyok Tamás eddig nem ment bele részletes politikai vitába a saját eltávolításáról szóló javaslattal kapcsolatban. A hivatal közlése azonban mégis világos irányt mutat: jogállamisági aggályokat fogalmaz meg, és óv a kétharmados többség korlátlan érvényesítésétől.

Ez a konfliktus túlmutat Sulyok Tamás személyén. Arról szól, hogy meddig terjedhet egy új kétharmados parlamenti többség felhatalmazása, hogyan lehet lebontani a korábbi rendszer közjogi örökségét, és milyen határok között lehet alkotmányos eszközökkel átalakítani az állami intézményrendszert.

A Tisza-kormány álláspontja szerint a választói felhatalmazás és a kétharmados többség lehetőséget ad a mélyreható közjogi átalakításra. A Sándor-palota reakciója viszont arra figyelmeztet, hogy a jogállamiság nemcsak a parlamenti többség akaratáról, hanem a közhatalom korlátairól is szól.

A Tisztítótűz-művelet központi eleme lett az államfőváltás

A Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetéséről szóló javaslat a Tisztítótűz-művelet egyik leglátványosabb és legvitatottabb eleme. Magyar Péter hétfőn nemcsak az államfőváltásról beszélt, hanem a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításáról, az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozásáról, az alkotmánybírák felső korhatáráról és a bírósági vezetők kiválasztásának átalakításáról is.

A csomag tehát nem egyetlen személy eltávolításáról szól. A kormány átfogó közjogi és korrupcióellenes fordulatként mutatja be a tervezetet, amelynek célja az Orbán-korszakból hátramaradt hatalmi struktúrák lebontása.

Ugyanakkor éppen Sulyok Tamás eltávolítása vált a legélesebb vitaponttá, mert a köztársasági elnöki tisztség megszüntetése egy hivatalban lévő államfő esetében rendkívüli közjogi lépés.

Az államfői intézmény jövője is tét lett

A vita egyik legfontosabb kérdése az, hogy az államfői intézmény hogyan őrizheti meg tekintélyét egy ilyen konfliktus után. Magyar Péter szerint a Tisza Párt korábban éppen a köztársasági elnöki intézmény védelmében akarta elkerülni a megfosztási eljárást, ezért választották az Alaptörvény-módosítás útját.

A Sándor-palota mostani üzenete viszont arra utal, hogy az államfői hivatal éppen ezt a megoldást látja veszélyesnek a jogállamiság szempontjából. A konfliktus tehát arról is szól, melyik út védi inkább az intézmény méltóságát: a politikailag éles megfosztási eljárás, vagy egy olyan Alaptörvény-módosítás, amely automatikusan megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását.

Mindkét megoldás rendkívüli. Ezért a következő hetekben nemcsak politikai, hanem jogi és alkotmányossági vitákra is számítani lehet.

A következő hetek dönthetnek Sulyok Tamás sorsáról

A Sándor-palota reakciója után még világosabbá vált, hogy a Sulyok Tamás körüli közjogi konfliktus nem fog csendben lezárulni. A Tisza-kormány jövő héten terjesztheti az Országgyűlés elé az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek elfogadása után az államfőnek is lépnie kell.

Ha Sulyok Tamás aláírja a módosítást, akkor saját megbízatásának megszűnését is kihirdeti. Ha nem írja alá, Magyar Péter szerint megindítható ellene a megfosztási eljárás.

A Sándor-palota egyelőre nem kommentálja részletesen a javaslatot, de jogállamisági figyelmeztetése egyértelmű üzenet: a köztársasági elnöki hivatal szerint a kétharmados többség sem jelent korlátlan hatalmat.

A következő hetekben eldőlhet, hogy Sulyok Tamás aláírja-e az Alaptörvény-módosítást, megindul-e ellene megfosztási eljárás, vagy valamilyen más közjogi megoldás születik. Egy biztos: a köztársasági elnök sorsa a magyar politika egyik legfontosabb kérdésévé vált.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!