Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta azt a törvényt, amely jelentősen csökkenti az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, juttatásait és a frakcióknak járó állami támogatásokat, ezzel pedig közvetve saját fizetése is több mint kétmillió forinttal csökkenhet júliustól. A Magyar Közlönyben a két hétfőn elfogadott tiszás jogszabály közül egyelőre csak ez jelent meg, miközben az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, vagyis az ellenzéki médiában „lex Orbánként” emlegetett alkotmánymódosítást az államfő még nem írta alá. A parlament 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodás mellett fogadta el azt a módosítást, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. A Fidesz–KDNP elutasította a javaslatot, Orbán Viktor pedig azzal érvelt, hogy az szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével. A helyzet különösen pikáns: miközben Sulyok Tamás saját illetményének csökkentését már jóváhagyta, a politikailag sokkal érzékenyebb alkotmánymódosítás kihirdetése egyelőre várat magára.

Sulyok Tamás aláírta a politikusi fizetések csökkentését

A Magyar Közlönyben megjelent az a törvény, amely jelentősen csökkenti az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, juttatásait, valamint a parlamenti frakcióknak járó állami pénzeket. A jogszabályt Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta.

Az Országgyűlés hétfőn egyhangúlag fogadta el, hogy jóval olcsóbban működjön a törvényhozás. A Tisza-kormány számítása szerint az új szabályozás a következő négy évben mintegy 50 milliárd forinttal csökkentheti az Országgyűlés működésének költségeit.

Júliustól a képviselői tiszteletdíjak számításának alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz. A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható összeg pedig 30 százalékkal csökken.

Ez a döntés politikailag is erős üzenet. A Tisza-kormány azt próbálja jelezni, hogy a politikának saját magán kell kezdenie a takarékosságot, különösen egy olyan időszak után, amikor a közéletben rendszeresen téma volt a politikusi kiváltságok, juttatások és állami pénzek felhasználása.

Az államfő fizetése is több mint kétmillió forinttal csökkenhet

A képviselői fizetések csökkentése Sulyok Tamás illetményére is kihat. A köztársasági elnök fizetése jelenleg a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött, 1,1-szeres szorzóval.

A 24.hu számításai szerint ez azt jelenti, hogy Sulyok Tamás júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult. Vagyis az államfő havi illetménye több mint 2,2 millió forinttal csökkenhet.

Ugyanezt az illetményt kapják majd a volt köztársasági elnökök is, így Schmitt Pál és Áder János. Novák Katalin kivétel, mivel jelenleg keresőtevékenységet folytat, ezért rá más szabályok vonatkoznak.

A döntés azért is figyelemre méltó, mert Sulyok Tamás tehát olyan törvényt írt alá, amely saját anyagi helyzetére is közvetlen hatással van. Ez azonban nem változtat azon, hogy a politikailag sokkal élesebb alkotmánymódosítás ügyében egyelőre nem történt kihirdetés.

A „lex Orbánt” még nem írta alá az államfő

A Magyar Közlönyben egyelőre nem jelent meg az Alaptörvény tizenhatodik módosítása, amelyet hétfőn 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A módosítás lényege, hogy a miniszterelnöki megbízatás maximális idejét összesen nyolc évben korlátozza, megszakításokkal együtt is.

A javaslatot a Tisza Párt két képviselője kezdeményezte. Az immár ellenzéki média „lex Orbánként” emlegeti, mivel a módosítás közvetlen politikai üzenete az, hogy a jövőben ne lehessen egyetlen miniszterelnöknek évtizedeken át vezetnie az országot.

Az Alaptörvény módosítása csak a kihirdetését követő napon léphet hatályba. Mivel Sulyok Tamás ezt egyelőre nem írta alá, a szabály még nem hatályos.

A késlekedés politikai feszültséget okozhat, hiszen az Országgyűlés már elfogadta a módosítást, a Tisza-kormány pedig az egyik legfontosabb közjogi garanciaként beszél róla. A kérdés most az, hogy az államfő mikor dönt a kihirdetésről, illetve kezdeményez-e bármilyen alkotmányossági lépést.

A Fidesz elutasította a miniszterelnöki időkorlátot

A Fidesz–KDNP-frakció elutasította az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke azzal érvelt, hogy a javaslat szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével.

Ez az érv azonban különösen érdekes egy olyan politikai helyzetben, amelyben Orbán Viktor 2010 és 2026 között 16 éven át vezette Magyarországot, miközben a Fidesz hosszú ideig kétharmados parlamenti többséggel alakította át az állam működését.

A Tisza Párt szerint éppen ez a tapasztalat indokolja a nyolcéves korlátot. A módosítás célja, hogy a miniszterelnöki hatalom ne betonozódhasson be évtizedekre, és a demokratikus váltógazdaság alkotmányos garanciát kapjon.

A vita tehát nem pusztán jogtechnikai kérdésről szól. Arról szól, milyen határai legyenek a kormányfői hatalomnak Magyarországon, és milyen közjogi biztosítékok akadályozhatják meg egy újabb hosszú, személyhez kötött hatalmi rendszer kiépülését.

Sulyok korábban az Alkotmánybírósághoz fordult

Sulyok Tamás korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte olyan alkotmánymódosítási lehetőségek vetődtek fel, amelyek nem általános szabályalkotásra, hanem konkrét, egyedi helyzetek kezelésére irányulhatnak. Az államfő ezt a Tisza Párt „politikai zsákmányszerzésének” részeként értelmezte.

A mostani helyzetben különösen fontos kérdés, milyen mozgástere van az Alkotmánybíróságnak. Az Alaptörvényt tartalmi alapon éppen egy korábbi fideszes módosítás miatt nem vizsgálhatja felül a testület. Ez azt jelenti, hogy a közjogi vita részben sajátos helyzetbe került: a Fidesz által korábban kialakított szabályok most a Tisza-kormány alkotmányos átalakításainak megítélését is keretezik.

Sulyok Tamás tehát egyszerre áll politikai és közjogi nyomás alatt. Egyik oldalon ott van a parlamenti többség által elfogadott alkotmánymódosítás, a másikon pedig az a kérdés, hogy az államfő miként értelmezi saját szerepét egy ilyen, politikailag rendkívül érzékeny döntésnél.

Stumpf István korábbi figyelmeztetése új értelmet kap

A vita egyik különösen erős politikai háttere Stumpf István korábbi kritikája. A volt alkotmánybíró szerint a Fidesz már évekkel ezelőtt kiterjesztette a politikai zsákmányrendszer hagyományos határait, amikor a fontosabb közjogi pozíciókba saját jelöltjeit juttatta be.

Ez azért fontos, mert Sulyok Tamás most éppen a Tisza Párt állítólagos „politikai zsákmányszerzése” miatt fordult az Alkotmánybírósághoz. Stumpf értelmezése szerint azonban a közjogi pozíciók politikai alapon való feltöltése nem most kezdődött, hanem az Orbán-kormányok idején vált rendszerszerűvé.

A Tisza-többség most több olyan döntést is meghozott, amely az Orbán-korszak közjogi és intézményi örökségét bontaná le. A miniszterelnöki mandátum nyolcéves korlátozása ennek egyik leglátványosabb eleme.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal alapját is törölték

A hétfői parlamenti döntések nem merültek ki a fizetéscsökkentésben és a „lex Orbánban”. A tiszás többség törölte az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést is.

Ez politikailag szintén erős üzenet. A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Orbán-korszak egyik sokat vitatott intézménye volt, amelyet kritikusai politikai nyomásgyakorlásra alkalmas eszköznek tartottak. A rendelkezés törlése azt jelzi, hogy a Tisza-kormány nem pusztán intézményi szinten, hanem alkotmányos alapjait tekintve is felszámolná ezt a struktúrát.

A döntés illeszkedik abba a szélesebb politikai folyamatba, amelyben a Tisza-többség a korábbi hatalmi rendszer kulcselemeit próbálja lebontani vagy új szabályok közé helyezni.

A kekvák vagyona is visszakerülhet az államhoz

A parlament arról is döntött, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák vagyona újra az államé lesz. Ez az Orbán-korszak egyik legjelentősebb vagyongazdálkodási rendszerét érinti.

A Tisza Párt az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében két lépésben szüntetné meg a kekvákat. A nem egyetemi alapítványokat augusztus végéig, az egyetemi alapítványokat pedig 2027. augusztus elejéig számolnák fel.

Ez a döntés különösen fontos az Erasmus- és uniós források ügyében, hiszen az Európai Unió korábban éppen a politikai összeférhetetlenségek és az alapítványi fenntartás átláthatatlansága miatt emelt kifogásokat. A Tisza-kormány ezzel azt próbálja jelezni: visszaállítaná az állami felelősséget és átláthatóságot azokon a területeken, ahol az Orbán-kormány alapítványi formába szervezte ki a közvagyont.

A fizetéscsökkentés már hatályba léphet, az alkotmánymódosítás még várakozik

A helyzet tehát kettős. Sulyok Tamás aláírta a politikusi juttatások és frakciópénzek csökkentéséről szóló törvényt, így az megjelent a Magyar Közlönyben, és a szabályok júliustól már hatással lehetnek a képviselői és államfői illetményekre is.

Az Alaptörvény tizenhatodik módosítása viszont egyelőre nem jelent meg, vagyis a miniszterelnöki hatalom nyolcéves korlátja még nem lépett hatályba. Ez politikailag különösen érzékeny, mert a módosítás az Orbán-korszak egyik legfontosabb közjogi tanulságát kívánja alkotmányos szabállyá emelni.

A következő napokban ezért Sulyok Tamás döntése kiemelt figyelmet kap. Aláírja-e a „lex Orbánt”, vagy újabb közjogi vitát nyit? A fizetéscsökkentés esetében már döntött, de a magyar politika egyik legfontosabb hatalmi korlátjáról szóló módosításnál még várni kell az államfő lépésére.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!