Súlyos jogi és politikai következményekkel járhat az ukrán pénzszállítók ügyében készült NAV-belső vizsgálat, amely szerint több ponton is jogsértően járhattak el a magyar hatóságok a márciusban elfogott szállítmány ügyében. A 444 által megszerzett, mintegy 30 oldalas dokumentum alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal belső jelentése arra jutott, hogy a Legfőbb Ügyészség törvénysértően jelölhette ki a NAV-ot nyomozó hatóságként, amikor egy e-mailben küldött irattal kérte fel az eljárásra. A jelentés szerint az ügyészségi utasítás nem felelt meg a hatályos törvényi szabályozásnak, és a NAV már az eljárás elején olyan feljelentés alapján indított nyomozást, amelyhez nem kapta meg azokat a mellékleteket, amelyek alapján egyáltalán megállapítható lett volna a bűncselekmény gyanúja. Az ügy különösen érzékeny, mert a kampányhajrában az Orbán-kormány kommunikációja azt sugallta, hogy az ukrán pénzszállítók illegálisan vittek pénzt és aranyat, miközben a mostani jelentés alapján már az akció jogi alapjai is komoly kérdéseket vetnek fel.

Súlyos megállapításokat tett a NAV belső vizsgálata

A NAV belső vizsgálata szerint törvénysértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség az ukrán pénzszállítók ügyében, amikor felkérte az adóhivatalt a nyomozásra. A 444 által megszerzett dokumentum szerint a NAV mint nyomozó hatóság kijelölésére jogsértő módon kerülhetett sor.

A jelentés alapján a Legfőbb Ügyészség egy e-mailben elküldött irattal jelölte ki a NAV-ot, hogy járjon el az ügyben. A belső vizsgálat szerint ez jogilag aggályos, mert az így küldött dokumentum nem minősült határozatnak. A NAV vezetői összefoglalója szerint az ügyészi utasítás nem felelt meg a hatályos törvényi szabályozásnak.

Ez már önmagában is rendkívül súlyos megállapítás. Egy ilyen jelentőségű, nemzetközi vonatkozású ügyben ugyanis alapvető követelmény lenne, hogy a hatósági kijelölések, a nyomozás elrendelése és az eljárási cselekmények világos, jogszerű és dokumentált módon történjenek.

A NAV utasításként értelmezte az ügyészség levelét

A március 5-i elfogás után a NAV az ügyészség levelét utasításként értelmezte, és ennek alapján rendelte el a nyomozást. A belső jelentés szerint ugyanakkor az adóhivatal nem hívta fel az ügyész figyelmét arra, hogy az utasítás jogellenes lehet.

Ez azt jelenti, hogy a NAV saját vizsgálata szerint már a nyomozás elindításának körülményei is aggályosak voltak. Az ügyet megalapozó feljelentés pedig a meg nem küldött mellékletek nélkül nem feltétlenül volt alkalmas arra, hogy megállapítható legyen belőle a bűncselekmény gyanúja.

A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette a Legfőbb Ügyésznél március 4-én. Az AH mellékleteket is csatolt, amelyekre a feljelentést alapozta. Ezek a mellékletek azonban a NAV-hoz az eljárás megindításakor nem jutottak el. A NAV belső dokumentuma szerint a mellékletek vagy legalább azok kivonatának ismerete nélkül a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható.

Úgy indulhatott nyomozás, hogy nem volt meg minden alapirat

A NAV jelentésének egyik legfontosabb állítása az, hogy az eljárás megindításakor az adóhivatal nem rendelkezett minden olyan irattal, amely alapján megalapozottan el lehetett volna dönteni, fennáll-e bűncselekmény gyanúja.

Ez jogállami szempontból kulcskérdés. Egy nyomozás elindítása, különösen egy külföldi pénzszállítmány és külföldi állampolgárok ügyében, nem történhet pusztán politikai vagy operatív nyomás alapján. Szükség van világos jogi alapra, a gyanút alátámasztó iratokra és szabályos hatósági döntésekre.

A mostani belső jelentés alapján viszont felmerül: a NAV olyan helyzetben kezdett eljárni, amikor nem állt rendelkezésére minden lényeges dokumentum. Ez nemcsak a konkrét ügy jogszerűségét, hanem az egész akció hitelességét is megkérdőjelezheti.

A TEK bevonása körül is kérdőjelek vannak

A jelentés szerint nemcsak a NAV kijelölése, hanem a Terrorelhárítási Központ bevonása körül is vannak kérdőjelek. Korábban az ügyre rálátó források arról beszéltek, hogy a TEK azért vett részt az akcióban, mert a hatóságok arra számítottak, hogy az ukrán pénzszállítóknál fegyver lehet. Később azonban kiderült, hogy nem volt náluk fegyver.

A 444 által ismertetett NAV-jelentés szerint nem feltétlenül a NAV önálló döntése volt a TEK bevonása. A pénzszállítók ügyéért felelős NAV-os vezetőt a dokumentum alapján kész tények elé állították, amikor közölték vele, hogy a TEK mindenképpen közreműködik az ügyben.

Ez azért fontos, mert ha egy hatósági akcióban terrorelhárítási egység vesz részt, annak különösen szigorú jogi, szakmai és arányossági feltételei vannak. A TEK bevonása látványosabbá, súlyosabbá és politikailag is erősebbé tehette az akciót, ezért különösen fontos lenne tisztázni, pontosan ki, milyen információ alapján és milyen jogcímen döntött erről.

A bilincs alkalmazásának jogszerűsége is kérdéses lehet

A NAV-jelentés szerint a TEK és a NAV közötti együttműködésben nem volt megfelelő az összhang az ukránok előállításának jogalapjával és a bilincs alkalmazásának szükségességével kapcsolatban.

A dokumentum alapján a NAV kérdésesnek nevezte a bilincs alkalmazásának jogszerűségét. A jelentés ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a körülmények hiányos dokumentálása miatt ezt a kérdést nem tudták részletesen vizsgálni.

Ez önmagában is aggasztó. Ha egy hatósági akció során külföldi állampolgárokat állítanak elő, bilincset alkalmaznak, majd jelentős értékű pénzt és aranyat tartanak vissza, akkor minden körülményt pontosan, ellenőrizhetően és jogszerűen kellene rögzíteni. A hiányos dokumentálás később megnehezíti annak tisztázását, hogy az intézkedések arányosak és törvényesek voltak-e.

Törvénysértő indokkal állapíthatták meg az előállítás jogalapját

A NAV belső dokumentuma szerint az adóhivatal az elfogás és előállítás elrendelésének jogalapját törvénysértő indokkal állapította meg, amikor az érintett ukrán állampolgárokkal mint egyéb érdekeltekkel szemben alkalmazta az intézkedést.

Ez a megállapítás rendkívül súlyos, mert azt jelenti, hogy nem pusztán formai vagy adminisztratív hibákról lehet szó, hanem az eljárás egyik központi elemének jogalapja is problémás lehetett.

Az ügyben természetesen további vizsgálatra van szükség, de a NAV saját belső anyaga alapján már most felmerül: az ukrán pénzszállítók elfogása, előállítása és a velük szemben alkalmazott intézkedések több ponton is sérthették az eljárási szabályokat.

Tisztázatlan, milyen alapon tartották vissza a pénzt és az aranyat

Az ügy másik kulcskérdése az ukránoktól elvett szállítmány és a járművek sorsa. A NAV-os vezetők az akció után úgy döntöttek, nem foglalják le a pénzt, és március 6-án délután be is fejezték a szállítmány szemléjét.

A kormány később hozott egy rendeletet, amely március 9-én lépett hatályba, és kimondta, hogy az ukrán vagyonnak Magyarországon kell maradnia. A NAV-jelentés szerint azonban arra vonatkozóan nem rögzítettek indokot, hogy március 6-a és március 9-e között milyen alapon tartották maguknál a magyar hatóságok a vagyont.

Ez különösen fontos, mert 27 milliárd forintnyi pénzről és befektetési aranyról volt szó. Egy ilyen értékű szállítmány visszatartása nem történhet jogi vákuumban. Ha nem volt lefoglalás, és a kormányrendelet még nem volt hatályban, akkor tisztázni kell, milyen jogcímen maradt a vagyon a magyar hatóságoknál.

A NAV szerint már az elejétől nem érvényesültek megfelelően a szabályok

A NAV vezetői összefoglalója a 444 által ismertetett dokumentum alapján azt állapította meg, hogy már az ügy elejétől nem érvényesültek megfelelően az anyagi és eljárásjogi büntetőjogi szabályok.

Ez a mondat az egész ügy egyik legsúlyosabb összegzése. Nem egyetlen hibáról, nem elszigetelt adminisztratív tévedésről, hanem rendszerszintű eljárási problémákról lehet szó: a nyomozó hatóság kijelölésétől a TEK bevonásán át az előállítás jogalapjáig és a vagyon visszatartásáig.

Az adóhivatal ezért további, teljes körű vizsgálatot is elrendelt. Ennek célja annak megállapítása, hogy az ukrán pénzszállítók ügyében folytatott nyomozás megfelelt-e az eljárásrendeknek. Ez a vizsgálat még nem zárult le, de az eredményét a tervek szerint nyilvánosságra hozzák.

Fürcht Pál lemondása is az ügy súlyát jelzi

Az ukrán pénzszállítók ügye már korábban is komoly feszültséget okozott az ügyészségi rendszerben. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője június 11-én nyújtotta be lemondását.

A döntést azzal indokolta, hogy az ukrán pénzszállítók ügyében szakmai nézetkülönbségek alakultak ki közte és a Legfőbb Ügyészség között. Az ügyészség akkori közlése szerint a Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja alapján egyes magas beosztású érintettek kapcsán már megfogalmazódott a bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség más sorrendben tartotta volna indokoltnak az eljárási cselekményeket.

Ez azt mutatja, hogy az ügy nemcsak politikailag, hanem szakmailag is rendkívül megosztó. A NAV belső jelentése most újabb réteget ad ehhez: nemcsak az merül fel, hogy kik ellen és milyen sorrendben kellene eljárni, hanem az is, hogy maga az eredeti hatósági akció jogszerű volt-e.

Orbán Viktor szerepéről is jelentek meg állítások

Korábban az ügyre rálátó források alapján arról is írtak, hogy Orbán Viktor dönthetett arról: le kell csapni az ukrán aranykonvojra, és még a rajtaütés időpontja is kormányzati oldalról érkezhetett. Ezek súlyos állítások, amelyeket a hatóságoknak kell tisztázniuk.

A Legfőbb Ügyészség erre úgy reagált, hogy az aranykonvoj ügyében sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartott, illetve nem tart kapcsolatot. Közlésük szerint az ügyészség a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz, és az ügy körülményeinek teljes feltárására törekszik.

A mostani NAV-jelentés fényében azonban még fontosabbá válik, hogy a teljes eljárási láncot átláthatóan vizsgálják meg: ki adott utasítást, milyen jogi alapon, milyen iratok alapján, milyen hatóságok bevonásával és milyen célból történt az akció.

27 milliárd forintnyi pénz és befektetési arany volt a szállítmányban

A március 5-én elfogott szállítmány Ausztriából, a Raiffeisen Banktól tartott az Oscsadbank ukrán központja felé. A pénzszállítók egy ismert tranzitútvonalon haladtak, és mintegy 27 milliárd forintnyi pénzt, valamint befektetési aranyat szállítottak.

Az ukrán állampolgárságú pénzszállítókat később elengedték és kiutasították Magyarországról. A kampányhajrában az Orbán-kormány kommunikációja végig azt sugallta, hogy az ukránok illegálisan szállították a pénzt és az aranyat.

Az Ukrán Nemzeti Bank június elején a Telexnek küldött állásfoglalásában „pimasznak és illegálisnak” nevezte az akciót. Ez tovább erősíti az ügy nemzetközi jelentőségét, hiszen nem pusztán magyar belpolitikai vitáról, hanem ukrán állami pénzügyi intézményhez kötődő szállítmányról is szó van.

A kampányhajrá egyik legsúlyosabb ügye dőlhet vissza az Orbán-korszakra

Az ukrán pénzszállítók ügye a kampányhajrában politikai fegyverként is működött. Az Orbán-kormány kommunikációja azt a benyomást keltette, hogy valamilyen illegális ukrán pénz- és aranyszállítmányról lehet szó. A mostani NAV-jelentés alapján azonban felmerül: az akció jogi megalapozottsága és végrehajtása már az elején súlyosan problémás lehetett.

Ha a teljes körű vizsgálat megerősíti a belső jelentés megállapításait, az nemcsak hatósági hibákról szól majd. Akkor az is kérdés lesz, hogy az ügyet politikai célokra használták-e fel a kampányban, és hogy a hatóságok eljárása megfelelt-e a jogállami követelményeknek.

Ez különösen érzékeny a Tisza-kormány számára is, mert a jogállamiság helyreállításának egyik legfontosabb próbája éppen az lesz, hogy az ilyen ügyekben teljes körű, dokumentált, politikai befolyástól mentes vizsgálat történik-e.

A teljes vizsgálat eredménye döntő lehet

A NAV belső jelentése már most súlyos megállapításokat tartalmaz, de az ügy még nem zárult le. Az adóhivatal teljes körű vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményét nyilvánosságra kívánják hozni.

A legfontosabb kérdések egyelőre nyitottak. Jogszerűen jelölte-e ki a Legfőbb Ügyészség a NAV-ot? Miért nem jutottak el az eljárás megindításakor a feljelentés mellékletei az adóhivatalhoz? Ki és milyen alapon döntött a TEK bevonásáról? Jogszerű volt-e az ukrán pénzszállítók előállítása és a bilincs alkalmazása? Milyen jogcímen tartották vissza a szállítmányt március 6-a és 9-e között? És végül: volt-e politikai befolyás az akció mögött?

A válaszok nemcsak az ukrán pénzszállítók ügyét dönthetik el, hanem azt is megmutathatják, hogyan működött az Orbán-korszak végén a hatósági, ügyészségi és politikai döntéshozatal egy kiemelten érzékeny ügyben.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Terrorelhárítási Központ

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!