Újabb részletek derültek ki a Fidesz-kormány idején kiadott diplomata- és szolgálati útlevelek ügyében: a korábban ismert celebek, sportolók és kormányközeli szereplők után most NER-közeli, állami megrendeléseket teljesítő cégek vezetőinek nevei kerültek nyilvánosságra. A Külügyminisztérium május végén jelentette be, hogy Orbán Anita külügyminiszter 943 olyan diplomata- és szolgálati útlevél visszavonását javasolta, amelyek nem alanyi jogon jártak, miután a tárca áttekintette az előző kormány alatt kiadott okmányokat. A minisztérium megerősítette az újabb érintettekről szóló sajtóértesüléseket, és jelezte: ezekben az esetekben is kezdeményezik az okmányok bevonását. Az ügy egyre inkább azt mutatja, hogy a megkülönböztető útlevelek rendszere a korábbi években nem kizárólag diplomáciai vagy állami érdekeket szolgálhatott, hanem politikai, üzleti és személyes kapcsolatok mentén is működhetett.

Közel ezer útlevél visszavonását javasolta Orbán Anita

A Külügyminisztérium felülvizsgálata után Orbán Anita külügyminiszter 943 nem alanyi jogon járó diplomata- és szolgálati útlevél visszavonását javasolta. A tárca összesen 1322 olyan okmányt tekintett át, amelyet nem automatikus jogosultság alapján adtak ki az előző kormány idején. Ezek közül 1131 diplomata-útlevél, 191 pedig szolgálati útlevél volt. A visszavonásra javasolt 943 okmányból 776 diplomata-útlevél és 167 szolgálati útlevél.

A kormány korábban azzal indokolta a felülvizsgálatot, hogy az előző években túl széles körben, sok esetben indokolatlanul adhattak ki megkülönböztető útleveleket. Ezek az okmányok normális esetben diplomáciai, állami, külügyi vagy más hivatalos érdekből járhatnak, nem pedig személyes kapcsolatok, politikai közelség vagy gazdasági érdekek alapján.

Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban arról beszélt, hogy a kiadott útlevelek túlnyomó része mögött nem állt valódi diplomáciai érdek. A tárca szerint előfordulhatott, hogy az okmányokat egyszerű baráti gesztusként vagy valamilyen szolgáltatásért cserébe adták ki. Ez már önmagában is súlyos állítás, mert a diplomata-útlevél nem kiváltságos ajándék, hanem állami bizalmi dokumentum.

Celebek és kormányközeli szereplők után NER-es cégvezetők is előkerültek

Az elmúlt hetekben már több ismert névről derült ki, hogy diplomata-útlevéllel rendelkezett. Korábban Dzsudzsák Balázs volt válogatott labdarúgó és Szöllősi György neve vált ismertté, később pedig olyan szereplők is előkerültek, mint Rúzsa Magdolna, Rákay Philip, Kálomista Gábor, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője, valamint Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója.

Most újabb kör került reflektorfénybe: Fidesz-közeli, gyakran állami megrendeléseket teljesítő cégek vezetői és munkatársai. A sajtóinformációk szerint diplomata-útlevelet kaphattak többek között a Mega Logistic Zrt., a Metalcom Zrt., a Comitatus-Energia Zrt. és az Adria Port Zrt. vezetői vagy tisztségviselői. A Külügyminisztérium az értesüléseket megerősítette, és közölte, hogy a korábban nyilvánosságra került esetekhez hasonlóan ezeknél is kezdeményezi az okmányok bevonását.

Ez azért fontos fejlemény, mert a diplomata-útlevelek ügye így már nem csupán ismert közéleti szereplők vagy kulturális-politikai kapcsolatok történetének tűnik, hanem a NER gazdasági hátországának működéséhez is kapcsolódhat.

Mega Logistic: külképviseleti szerződések és diplomata-útlevelek

Az egyik érintett cég a Mega Logistic Zrt., amelynek felső vezetéséből több személy is diplomata-útlevelet kaphatott. A sajtóértesülések szerint Lóki Géza tulajdonos, valamint felesége is rendelkezhetett ilyen okmánnyal, de a cégnél más vezetők, sőt üzemeltetési munkatárs is kaphatott megkülönböztető útlevelet.

A Mega Logistic 2019 óta látta el központilag a különböző külképviseletek és diplomáciai egységek karbantartását és műszaki üzemeltetését. A cég néhány héttel a 2026-os választások előtt négyéves, 8 milliárd forintos keretszerződést kötött a Külgazdasági és Külügyminisztériummal. Emellett egy konzorcium tagjaként 2029-ig szerződésben áll a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalával is.

A vállalat azzal indokolta az útlevelek igénylését, hogy a Külügyminisztériummal fennálló szerződéses kötelezettségeik folyamatos és zökkenőmentes teljesítése érdekében volt szükségük az okmányokra. A kérdés azonban éppen az, hogy egy külképviseleti műszaki vagy karbantartási szerződés indokolhat-e ilyen széles körű diplomata-útlevél-használatot, különösen akkor, ha nem diplomáciai feladatot ellátó személyekről van szó.

Metalcom: határkerítés, állami szerződések és megkülönböztető okmányok

A Metalcom Zrt. neve szintén előkerült. A céget Bozó Zoltán vezeti, aki 2014-ben a Fidesz szentesi polgármesterjelöltje volt. A sajtóinformációk szerint Bozó Zoltánnak is volt diplomata-útlevele, akárcsak a Metalcom legalább négy további munkatársának.

A Metalcom azért is ismert szereplő, mert a déli határon épített kerítés üzemeltetésében is részt vett, öt év alatt 6,5 milliárd forintért. A cég emellett 2019 és 2024 között a Budapest Honvéd futballklub tulajdonosa is volt. A Telex összefoglalója szerint a Metalcom több vezető tisztségviselője is diplomata-útlevelet kapott.

Ez az ügy újra felveti a kérdést: hol húzódik a határ az állami feladatot ellátó vagy állami szerződésben álló vállalkozói kör és a diplomáciai jogosultság között. Egy cég állami megbízása önmagában még nem jelenti azt, hogy vezetőinek vagy munkatársainak diplomata-útlevélre lenne szükségük.

Comitatus-Energia és Adria Port: határon túli projektek és trieszti kikötő

A nyilvánosságra került információk szerint diplomata-útlevelet kapott Kővári Dénes is, a korábban állami tulajdonban álló Comitatus-Energia Zrt. vezető tisztségviselője. A cég határon túli ingatlanok megszerzésével és kezelésével kapcsolatos projektekben vállalt szerepet.

Szintén megkülönböztető útlevélhez jutott Garai Péter Tibor, az Adria Port Zrt. vezetője is. Ez a cég a trieszti kikötőprojekt megvalósításáért felelt volna. A trieszti kikötő évekig az előző kormány egyik látványos külgazdasági terveként jelent meg, de a projekt körül sok kérdés maradt nyitva.

Ezek az esetek azt mutatják, hogy a diplomata-útlevél-rendszer felülvizsgálata több olyan állami vagy államközeli gazdasági projektet is érinthet, amely az elmúlt években nagy pénzekhez, külgazdasági célokhoz és politikai presztízsberuházásokhoz kapcsolódott.

A Külügyminisztérium szerint ezekben az esetekben is bevonják az okmányokat

Az újonnan felállt Külügyminisztérium a sajtómegkeresésekre megerősítette az érintettekről szóló információkat, és közölte: ezekben az esetekben is kezdeményezi az okmányok bevonását. Ez azt jelenti, hogy a tárca nemcsak általános felülvizsgálatot végzett, hanem konkrét személyek és jogosultságok alapján is lép.

A diplomata-útlevél bevonása nem pusztán adminisztratív döntés. Politikai üzenete is van: az új kormány rendet akar tenni abban a rendszerben, amelyben a megkülönböztető állami okmányok a jelek szerint túl széles körben, sokszor nehezen indokolható alapon kerülhettek magánszemélyekhez, művészekhez, üzletemberekhez és államközeli cégek vezetőihez.

A külügyi felülvizsgálat egyik fontos tétje az is, hogy a jövőben világos szabályok alapján, átláthatóbb indoklással és szigorúbb kontroll mellett lehessen ilyen útleveleket kiadni. A diplomata-útlevél ugyanis nem státuszszimbólum, hanem hivatalos eszköz, amelynek használata nemzeti érdekhez kell hogy kötődjön.

Nemzetbiztonsági és erkölcsi kérdés is lehet az indokolatlan útlevélosztás

Az ügy messze túlmutat azon, hogy kik kaptak kényelmesebb utazást biztosító okmányokat. A diplomata- és szolgálati útlevelek kiadása nemzetbiztonsági, külügyi, erkölcsi és politikai kérdés is. Ha ilyen dokumentumokat indokolatlanul, baráti, üzleti vagy politikai alapon adtak ki, az gyengíthette az állam tekintélyét és a diplomáciai rendszer hitelességét.

Egy diplomata-útlevél külföldön azt üzeni: viselője valamilyen módon a magyar állam hivatalos képviseletéhez kapcsolódik. Ha ezt olyanok is megkapták, akiknek valójában nem volt diplomáciai feladatuk, az nemcsak belpolitikai botrány, hanem külpolitikai kockázat is.

A mostani felülvizsgálat ezért a Tisza-kormány egyik látványos rendteremtési lépése. Orbán Anita külügyminiszter és a tárca azzal, hogy közel ezer útlevél visszavonását javasolta, azt üzeni: vége annak a gyakorlatnak, amelyben a diplomáciai kiváltságok a politikai-gazdasági körök jutalmazásának eszközei lehettek.

A régi rendszer kiváltságainak lebontása zajlik

A diplomata-útlevelek ügye jól illeszkedik abba a szélesebb politikai folyamatba, amelyben az új kormány átvilágítja az előző korszak vitatott döntéseit. A közmédia, az NKA-támogatások, a KEKVA-vagyonok, az állami szerződések és a korrupciógyanús ügyek mellett most a külügyi kiváltságok rendszere is sorra kerül.

A kérdés már nem csak az, hogy pontosan kik kaptak diplomata-útlevelet. Az igazi kérdés az, milyen logika alapján működött az előző kormány állama. Kinek járt kiváltság? Ki kapott közpénzt? Ki kapott különleges okmányt? Ki juthatott előnyhöz pusztán azért, mert közel állt a hatalomhoz?

Az útlevelek bevonása szimbolikus, de fontos lépés. Azt jelzi, hogy az államhoz való hozzáférés nem lehet többé személyes lojalitás, üzleti kapcsolat vagy politikai szolgálat jutalma. Ha valakinek nincs valódi diplomáciai feladata, akkor ne legyen diplomata-útlevele sem.

A külügyi rendrakás folytatódhat

Az újabb nevek nyilvánosságra kerülése azt mutatja, hogy a diplomata-útlevelek ügye még korántsem zárult le. A Külügyminisztérium felülvizsgálata alapján 943 okmány visszavonása került napirendre, de a nyilvánosság számára most kezd igazán láthatóvá válni, milyen körök részesülhettek a korábbi rendszer kiváltságaiból.

A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a kormány milyen mértékben hozza nyilvánosságra az érintettek listáját a személyiségi és adatvédelmi szabályok betartása mellett. A társadalmi igény egyértelmű: az emberek tudni akarják, kik és milyen indokkal kaptak olyan okmányokat, amelyek elvileg csak indokolt állami vagy diplomáciai feladat esetén járhatnak.

A diplomata-útlevelek története egy újabb fejezete annak, hogyan bomlik le a NER kiváltságrendszere. Az ügy tétje nemcsak az, hogy hány okmányt vonnak be, hanem az is, hogy sikerül-e helyreállítani a közbizalmat: az állami eszközök nem magánköröknek, nem baráti hálózatoknak, hanem Magyarország hivatalos érdekeinek szolgálatára valók.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!