Újabb, rendkívül súlyos állítások kerültek nyilvánosságra a magyar belpolitika és a titkosszolgálati világ határterületéről. Az Átlátszó oknyomozó cikke szerint egy, a hatalomhoz köthető, volt nemzetbiztonsági emberekből, informatikai szakemberekből, hackerekből, egykori rendőrökből és más háttérszereplőkből álló magán-hálózat kémkedhetett a Tisza Párt környezetében. A lap forrásai úgy vélik, nem a hivatalos állományban kell keresni a pártnál felbukkant „Henry” fedőnevű szereplőt és társait, hanem egy olyan, állami megrendelésekkel megerősített magánstruktúra közelében, amely évek óta politikai célú műveletekben lehet érintett. Az ügy nemcsak a Tisza Párt elleni állítólagos akciók miatt jelentős, hanem azért is, mert a cikk szerint a háttérben egy régóta működő, kiépített árnyékvilág sejlik fel, amely a politikai lejáratástól az információs műveletekig terjedő eszköztárral dolgozhatott. Ha az állítások akár csak részben is igaznak bizonyulnak, az súlyos kérdéseket vet fel a jogállamiság, a nemzetbiztonsági szervek függetlensége és a magyar demokrácia működése szempontjából.

Egy árnyékhálózat körvonalai rajzolódnak ki

Az Átlátszó forrásai szerint a Tisza Párt környezetében feltűnt szereplők mögött nem közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állománya állhatott, hanem egy külső, informális, ám a titkosszolgálati világhoz szorosan kötődő csoport. A portál beszámolója alapján ennek a hálózatnak a középpontjában egy volt nemzetbiztonsági tiszt állhat, aki a szolgálattól való távozása után a kiberbiztonsági piacon épített fel komoly gazdasági és kapcsolati pozíciókat.

A cikk szerint ez a háttérstruktúra nem alkalmi jelleggel működik, hanem évek óta létező, jól fizetett, célzott feladatokra szervezett különítményként. Az Átlátszó által idézett források azt állítják, hogy ezek az emberek nem most, nem a Tisza Párt környezetében jelentek meg először, hanem már korábban is részt vehettek ellenzéki szereplők elleni műveletekben. Ez a mozzanat különösen fontos, mert arra utal, hogy nem egy elszigetelt esetről, hanem egy hosszabb ideje működő gyakorlatról lehet szó.

Az ügy súlyát tovább növeli, hogy a beszámoló szerint ez a kör nem csupán informatikai vagy technikai támogatást nyújthatott egyes akciókhoz, hanem kifejezetten politikai lejárató műveletekre is specializálódhatott. Ha ez igaz, akkor egy olyan párhuzamos struktúra létezéséről beszélünk, amely a nyilvános állami rendszer mellett, de ahhoz kapcsolódva, részben állami háttérrel, részben piaci fedéssel működhetett.

Kik lehetnek a hálózat szereplői?

A portál által megszólaltatott források szerint a csoport összetétele rendkívül vegyes, de éppen ettől lehet hatékony. Az állítások szerint a hackereken és informatikai szakembereken túl egykori AH-s és NAV-os munkatársak, hírszerzők, profilozók, valamint leszerelt rendőrök is részt vehetnek ebben a magán-hírszerzői struktúrában. Ez azért lényeges, mert egy ilyen kör egyszerre rendelkezhet technikai tudással, operatív tapasztalattal, személyiségfelmérési képességekkel és intézményi kapcsolatokkal.

Az Átlátszó egyik névtelen forrása arról beszélt, hogy látott fiatal szakembereket, akik Pegasus és Candiru rendszereket futtattak a gépeiken. Ezek a nevek nem egyszerűen technológiai utalások, hanem nemzetközileg is ismert kémszoftveres megoldásokra emlékeztetnek, amelyekhez kötődően korábban világszerte komoly megfigyelési botrányok robbantak ki. A forrás azt is állította, hogy ezek az emberek már korábbi, fővárosi megfigyelésekben is részt vehettek.

A források szerint csak olyan alvállalkozók kerülhettek be a körbe, akik valamilyen módon zsarolhatók voltak. Ez a részlet különösen sötét képet fest a feltételezett működésről. Az állítás szerint ide tartozhattak olyan személyek, akiknek bűnügyeik, priuszuk volt, vagy jelentős összegeket vehettek át számla nélkül. Az ilyen emberek egy informális, féllegális vagy illegális műveletekre épülő rendszerben könnyen kontrollálhatók és irányíthatók lehetnek.

Állami hátszéllel megerősödő magáncég?

A cikk egyik legfontosabb állítása, hogy a feltételezett árnyékhálózat kialakulása 2021 után gyorsulhatott fel. A lap szerint ekkor lépett ki az Alkotmányvédelmi Hivataltól az a korábbi nemzetbiztonsági tiszt, aki később egy Rogánhoz köthető magántőkealap segítségével felvásárolhatott egy kiberbiztonsági céget. Az Átlátszó úgy tudja, hogy ez a vállalkozás később állami megrendelések révén látványos növekedésnek indult, és mára évente több tízmilliárd forintos bevételt termelhet.

Ez az állítás azért különösen jelentős, mert azt sugallja, hogy a politikai és gazdasági kapcsolatok nem pusztán háttértámogatást jelentettek, hanem valódi pénzügyi és szervezeti erőforrásokat biztosíthattak a hálózat működéséhez. Egy ilyen cég, amely egyszerre van jelen a piacon és a titkosszolgálati beszállítói világban, ideális fedést nyújthat kényes műveletekhez is.

Az Átlátszó szerint a vállalkozás titkos műveleteit az Alkotmányvédelmi Hivatalon belülről is segíthették, mert a volt tisztnek továbbra is lehettek beépített emberei az állami szolgálatoknál. Ez az állítás különösen súlyos, mert ha igaz, az azt jelentené, hogy a hivatalos állami apparátus és a magánstruktúra között nem éles választóvonal húzódik, hanem informális együttműködés létezhet.

A Tisza Párt lehetett az egyik célpont

A lap AH-nál dolgozó forrása szerint hivatalosan is vizsgálják annak lehetőségét, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv éppen az: ez a magán-titkosszolgálati kör kémkedhetett a Tisza Párt környezetében. A források úgy vélik, a „Henry” fedőnéven ismertté vált szereplő és társai is ehhez a hálózathoz kapcsolódhattak, és ők környékezhették meg a „Gundalf” álnéven emlegetett informatikust.

Ez a fejlemény azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a Tisza Párt az elmúlt időszak egyik legfontosabb ellenzéki politikai szereplőjévé vált. Egy ilyen párt informatikai rendszerének feltérképezése, gyengítése vagy kompromittálása nem csupán kampánytechnikai kérdés, hanem a demokratikus verseny tisztaságát érintő súlyos ügy.

A Direkt36 korábbi cikke és a Partizánban megszólaló Sebők Krisztián nyilatkozatai már korábban is arra utaltak, hogy a Tisza Párt informatikusainál tartott házkutatások és a háttérben futó akciók egy nagyobb politikai művelet részei lehettek. Az Átlátszó mostani cikke ehhez ad újabb, még sötétebb dimenziót, amikor azt állítja, hogy nem csupán állami titkosszolgálati érdekeltség merülhetett fel, hanem egy Rogánhoz köthető magánstruktúra is szerepet játszhatott.

Politikai lejáratás iparszerűen?

Az Átlátszó forrásai szerint a kérdéses csoport 2021 óta készíthetett olyan hangfelvételeket és egyéb anyagokat, amelyek később a kormánypárti médiában jelentek meg propagandacélokat szolgálva. Ez arra utal, hogy a hálózat feladata nem feltétlenül a klasszikus értelemben vett információgyűjtés lehetett, hanem a megszerzett anyagok politikai hasznosítása is.

Ha ez a gyakorlat valóban rendszeres volt, akkor egy jól bejáratott módszerről beszélhetünk: célpont kiválasztása, információ megszerzése, kompromittáló tartalom előállítása vagy értelmezése, majd annak továbbítása a megfelelő politikai és médiacsatornákba. Ez már nem egyszerű háttérmunka, hanem tudatos, szervezett lejáratási mechanizmusra utal.

A források szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda közreműködésével kerülhettek ezek az anyagok a kormánypárti sajtóhoz. Ezt az állítást természetesen hivatalos eljárásnak kellene tisztáznia, ám önmagában az is rendkívül súlyos, hogy ilyen gyanú egyáltalán felmerülhetett. Egy demokratikus rendszerben az állami információszerzés és a pártpolitikai propaganda közötti határvonalnak világosnak és áthatolhatatlannak kellene lennie.

A jogállamiság és a nemzetbiztonság határán

Az ügy egyik legnyugtalanítóbb eleme, hogy miközben a hivatalos állam azt állíthatja, nem a szolgálatok hivatásos állománya követte el a műveleteket, a háttérben mégis volt szolgálati emberekből, állami kapcsolatokból és közpénzes megrendelésekből felépített rendszer rajzolódik ki. Ez a szürke zóna különösen veszélyes, mert éppen arra alkalmas, hogy a politikai megrendelők és az operatív végrehajtók között láthatatlan pufferzóna jöjjön létre.

Egy ilyen modellben mindenki tagadhat mindent, miközben a rendszer mégis működik. A formális felelősség elmosódik, az informális kapcsolatok viszont hatékonyan dolgoznak. Ez a konstrukció sokkal nehezebben felderíthető, mint egy közvetlen állami akció, miközben a következményei ugyanolyan súlyosak lehetnek.

A mostani állítások ezért nem csupán egy újabb politikai botrány részletei, hanem annak a kérdésnek a próbája is, hogy van-e Magyarországon valódi intézményi kontroll az olyan műveletek felett, amelyek a belpolitikai verseny befolyásolására irányulhatnak. Ha a pártpolitikai érdekek ilyen mélyen hatolnak be a nemzetbiztonsági, informatikai és gazdasági szférák metszetébe, akkor az már nem egyszerűen erkölcsi, hanem alkotmányos válságjeleket is mutathat.

Egyre több a nyitott kérdés

Az Átlátszó cikke után számos kérdés marad megválaszolatlanul. Valóban létezik-e egy, a kormányzati világhoz kötődő magán-titkosszolgálati hálózat? Milyen konkrét kapcsolatban állhatott ez a kör az állami szolgálatokkal? Kik voltak a célpontok az elmúlt években, és milyen módszerekkel dolgozhattak? Mekkora szerepet játszhattak ebben informatikai cégek, fedővállalkozások, volt titkosszolgák és zsarolható alvállalkozók?

Ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy az ügyben elindulnak-e olyan vizsgálatok, amelyek valóban képesek feltárni a teljes működési láncot. Ha a hatóságok csak részleteket vizsgálnak, vagy kizárólag alsóbb szintű végrehajtókat találnak meg, miközben a szervezeti és politikai háttér érintetlen marad, akkor a lényeg továbbra is rejtve maradhat.

Az ügy súlya miatt a következő időszakban várhatóan tovább nő a közérdeklődés, hiszen nem csupán egy párt elleni állítólagos kémkedésről van szó. A tét jóval nagyobb: annak megértése, hogy a magyar politikai rendszerben létezik-e olyan árnyékstruktúra, amely közpénzből megerősítve, titkosszolgálati tudással felvértezve, politikai megrendelésekre dolgozhat. Ha erre a kérdésre a jövőben igenlő válasz érkezik, az a magyar közélet egyik legsúlyosabb botrányává nőheti ki magát.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!