Új migrációs stratégia formálódik Európában: több uniós tagállam közösen vizsgálja annak lehetőségét, hogy az Európai Unión kívül hozzanak létre befogadóközpontokat az elutasított menedékkérők számára. A kezdeményezés célja az érintett országok szerint az, hogy hatékonyabban kezeljék azokat az eseteket, amikor a menedékkérelmet elutasítják, de a származási ország nem hajlandó visszafogadni az érintetteket. A terv már most komoly politikai és jogi vitákat vetít előre, miközben az öt ország miniszterei a következő hetekben a gyakorlati megvalósítás részleteiről is tárgyalnak.

Öt ország közös elképzelése

A kezdeményezésről Thánosz Plevrisz, a görög kormány migrációs ügyekért felelős minisztere beszélt szerdán. Tájékoztatása szerint Görögország, Németország, Hollandia, Ausztria és Dánia közösen vizsgálja a külső központok létrehozásának lehetőségét.

Az elképzelés szerint ezek a létesítmények az Európai Unió területén kívül működnének, és elsősorban azokat a migránsokat fogadnák, akiknek menedékkérelmét elutasították. A hangsúly tehát nem az újonnan érkezők befogadásán, hanem a kitoloncolási rendszer hatékonyságának növelésén lenne.

A miniszter jelezte: az érintett országok már áttekintették a terv elméleti kereteit, és a jövő héten újabb egyeztetés várható, immár a technikai megvalósításról.

Afrikai helyszínek is szóba kerültek

A görög tárcavezető elmondása szerint a központokat nem kizárólag egy földrészen hoznák létre, de a tervezés során „lehetőleg Afrikában” jelölnének ki helyszíneket.

Ez arra utal, hogy az érintett államok már előzetes puhatolózó tárgyalásokat is folytathattak potenciális fogadó országokkal. Plevrisz hangsúlyozta: több európai ország közvetlen egyeztetéseket folytatott a lehetséges helyszínekről, és Görögország is részt vesz ezekben a folyamatokban.

A konkrét országok nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ami azt jelzi, hogy a tárgyalások még érzékeny diplomáciai szakaszban járhatnak.

Az elutasított menedékkérők kezelése a cél

A tervezett rendszer középpontjában azok a migránsok állnak, akiknek menedékkérelmét az európai hatóságok elutasították, de hazájuk nem hajlandó visszafogadni őket.

Ez az úgynevezett „visszaküldési patthelyzet” régóta komoly kihívást jelent az uniós tagállamok számára. A jelenlegi szabályozás szerint az elutasított kérelmezőknek el kellene hagyniuk az EU területét, ám ez sok esetben nem történik meg.

A görög miniszter szerint éppen ezért szükséges új eszközöket keresni a rendszer működőképességének javítására.

Elrettentő hatást várnak a döntéshozók

A kezdeményező országok egyik fő érve az, hogy a külső központok visszatartó erőt jelenthetnének az Európába indulást fontolgatók számára.

Plevrisz úgy fogalmazott: a tervezett táborok világos üzenetet küldenének arról, hogy nem minden érkező kap menedékjogot az Európai Unióban. A döntéshozók reményei szerint ez csökkentheti az illegális beutazási kísérletek számát.

A kritikusok ugyanakkor már most arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen megoldások komoly emberi jogi és jogállamisági kérdéseket vethetnek fel.

Csökkenő érkezések, de nő a nyomás

A görög adatok szerint az illegális érkezések száma az utóbbi időben mérséklődött. Tavaly 13 ezer fővel, vagyis mintegy 21 százalékkal kevesebben érkeztek az országba, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt öt hónapban még nagyobb, 40 százalékos visszaesést tapasztaltak. Ennek ellenére a görög kormány szerint a hangsúlyt most az elutasított menedékkérők hazaküldésére kell helyezni.

A miniszter rámutatott: évente 40–50 ezer új kérelmező érkezik, és ezek mintegy felét elutasítják. A jelenlegi, évi 5–7 ezer fős kitoloncolási kapacitás szerinte nem elegendő a helyzet kezelésére.

Komoly viták jöhetnek az unióban

Bár a terv még előkészítési szakaszban van, már most látszik, hogy éles politikai és jogi viták kísérhetik. Az EU-n kívüli központok ötlete korábban is felmerült, de eddig nem született széles körű megállapodás.

A következő hetek egyeztetései kulcsfontosságúak lehetnek abból a szempontból, hogy az elképzelés konkrét program formáját ölti-e. Az biztos, hogy a migráció kezelése továbbra is az egyik legmegosztóbb kérdés marad az Európai Unió politikájában.

A most körvonalazódó kezdeményezés pedig új fejezetet nyithat a közös európai migrációs politika történetében.

MNO – Magyar News Online

Fotó: illusztráció-Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!