Egy héttel az Orbán–Trump találkozó után kezd körvonalazódni, mire is gondolt a miniszterelnök, amikor „amerikai pénzügyi védőpajzsról” beszélt. A kormány korábbi ellentmondásos kommunikációja után a szakértők és ellenzéki gazdasági szereplők részletesen próbálják megfejteni, mi állhat a háttérben. Kármán András pénzügyi szakember közösségi oldalán közzétett elemzésében egyértelműen úgy fogalmazott: minden jel arra utal, hogy devizaswap-vonalról lehet szó.

Kormányzati bizonytalanság után szakmai magyarázat

Az első napokban a kormány több irányból is zavaros üzeneteket küldött. Lázár János hétfőn egy salgótarjáni fórumon még tagadta, hogy devizacsere-ügyletről lenne szó, és azt mondta:
„Ez egyelőre csak egy politikai mondás, nem több.”

Kármán András azonban rámutatott: mára egyre több jel utal arra, hogy valójában igenis devizacsere-megállapodás, pénzügyi szaknyelven devizaswap-vonal állhat az amerikai „védőpajzs” mögött.

Elemzésében úgy fogalmazott:
– Ez a konstrukció éppen arra való, hogy a Magyar Nemzeti Bank szükség esetén gyorsan dollárhoz jusson akkor, amikor a forint leértékelődése beavatkozást tesz szükségessé, és a jegybank devizatartaléka nem nyújt megfelelő fedezetet.

Kiemelte: ha a swap-line elegendő összeggel rendelkezik, már pusztán a létezése is visszatarthatja a forint elleni spekulációt.
„Egy ilyen megállapodás akkor tölti be igazán a szerepét, ha soha nem kell felhasználni az ott elérhető devizát.”

Miért fontos, hogy ez nem hitel?

Kármán szerint a swap-vonal nem egy klasszikus hitel, amelyet fejlesztésre vagy a költségvetési hiány finanszírozására lehetne fordítani. Ezért különösen félrevezető volt az a kormányzati kommunikáció, amely napokig ezt sugallta.

A konstrukció nem helyettesíti a befagyasztott EU-s támogatásokat, és nem alkalmas a költségvetési hiány rendezésére sem.

Kármán erre is kitért:
– Az uniós források nem hitelek, hanem vissza nem térítendő támogatások. Az amerikai swap-line semmilyen módon nem pótolhatja ezeket.

Miért nem az Európai Központi Banktól kért segítséget Magyarország?

Az Európai Központi Bank számos ország jegybankjával tart fenn devizaswap-megállapodást – köztük Svájccal, Svédországgal vagy Dániával.
Magyarország azonban nem szerepel ezen a listán.

Ennek oka Kármán szerint egyértelmű: az EKB szabályzata kimondja, hogy ilyen megállapodást csak a legjobb hitelminősítéssel rendelkező országokkal kötnek.

Argentína mint előkép – nem túl hízelgő párhuzam

A pénzügyi elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok korábban már kötött hasonló konstrukciót egy súlyos pénzügyi válsággal küzdő országgal, Argentínával.

Kármán szerint Magyarország most ehhez hasonló együttműködésre készülhet az USA-val – ami önmagában is sokat elárul a hazai gazdaság megítéléséről.

Mit hallgattak el, és miben volt félrevezető a kormány kommunikációja az amerikai találkozóról?

Az elmúlt egy hét kommunikációs káosza után mára egyértelműbbé vált az is, hogy a Fidesz milyen elemeket próbált elhallgatni vagy szebb színben feltüntetni az Orbán–Trump találkozó kapcsán. A miniszterelnök hazatérésekor még azt sugallta, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás valamiféle átfogó pénzügyi mentőöv, amely stabilizálhatja a magyar gazdaságot és kiszámíthatóvá teheti a következő éveket. A valóság azonban jóval szűkebb és technikaibb.

A kormány kommunikációja három ponton volt különösen félrevezető:

1. A „védőpajzs” kifejezés azt sugallta, hogy Magyarország különleges pénzügyi partnerséget kapott.
Ezzel szemben a devizaswap egy standard eszköz, amelyet az amerikai jegybank csak válságkezelésként alkalmaz, és amelyet Argentínával is hasonló formában kötöttek. Ez inkább utal kríziskezelő státuszra, mint kiváltságos együttműködésre.

2. A kormány azt a benyomást keltette, hogy a konstrukció alternatívát nyújt az EU-s forrásokra.
Ez szakmailag téves. A swap-vonal nem pénzügyi támogatás, nem fejlesztési forrás, és nem költségvetési eszköz. A hazai hiány, az államháztartási problémák vagy a forrásbefagyasztások szempontjából semmilyen érdemi könnyítést nem jelent.

3. A kormány szándékosan nem beszélt arról, miért nem az Európai Központi Bank a partner.
Az EKB-val való megállapodás azért nem jöhetett létre, mert Magyarország hitelminősítése nem éri el azt a szintet, amelyet az európai jegybank előír. Ez a tény súlyos bizalomvesztésre utal, ám erről egyetlen kormányzati szereplő sem tett említést.

Összességében a Fidesz kommunikációja a találkozóról inkább politikai üzenet volt, mint valódi pénzügyi tájékoztatás. A szakmai részletek alapján a megállapodás sokkal inkább egy esetleges válsághelyzetre felkészítő technikai háttérmegoldás, semmint stratégiai áttörés vagy gazdasági mentőöv.

A következő napokban várhatóan kiderül, hogy a kormány végre részletesen ismerteti-e a swap-vonal tényleges paramétereit – vagy továbbra is politikai szlogenekkel próbálja leplezni a hazai gazdaság kényszerpályáit.

Forrás: Kármán András facebook oldala

Magyar News Online– Reiter Judit

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!