Gulyás Gergely végzettsége jogi természetű, tehát pontosan tudja, mit beszél. Ebből tudhatjuk, hogy tudatosan hazudik – hacsak nem Schadl György intézte neki is a diplomáját Rogánon keresztül.”
– Juhász Péter közéleti bejegyzéséből való idézet is pontosan rávilágít arra, hogy bizony a kormány most sem áll a helyzet magaslatán és valódi válaszok helyett ismét csak a terelés és a másra mutogatás van az eszköztárában. Na, meg Gyulyás Gergely kiskutya arca, ami valljuk be, már abszolút nem hatásos.

A hazugság ma már nem eszköz, hanem rendszer

A legutóbbi kormányinfó újra bebizonyította, hogy a hatalom emberei nem a tájékoztatás, hanem a terelés mesterei. Gulyás Gergely rutinosan, mosolyogva hazudik, miközben az ország egyik legsúlyosabb ügye – a Szőlő utcai gyermekvédelmi botrány – tovább dagad. Nem egyszerűen kommunikációs hiba ez, hanem a morális felelősség teljes hiánya.

Juhász Péter szavai pontosan rámutatnak a probléma gyökerére: egy jogi végzettségű kormánytag nem mondhat butaságot véletlenül. Ha mégis valótlanságot állít, az tudatos. A kormány pedig hosszú évek óta erre épít – a hazugságot tette politikai stratégiává.

A gyermekvédelem csak díszlet

A kormány minden adandó alkalommal a „gyermekvédelem” zászlaját lobogtatja, miközben a gyerekeket védi meg a legkevésbé. A Szőlő utcai ügy ezt ismét kristálytisztán mutatja: van kiskorú sértett, de nincs valódi állami védelem, nincs nyomozói akarat, és nincs felelősségvállalás.

A hatalom szava ma már nem a védelemről, hanem az elkenésről és a félelemről szól. Aki kérdez, az „ellenség”, aki bizonyítékot mutat, az „mendemondát terjeszt”. Minden valódi kérdést elnyel a kommunikációs gépezet, amelyet közpénzből tartanak fenn azért, hogy ne kelljen szembenézni a valósággal.

Gulyás Gergely – a „napközis szóvivő”, aki mindenre talál magyarázatot

A kormányinfó évek óta politikai színház. Gulyás Gergely szerepe ebben világos: ő a higgadtság maszkját viselő szócső, akinek feladata, hogy a botrányokat semlegesítse.
Ha éppen a pedagógusbérekről, a kórházak állapotáról vagy az uniós pénzekről kérdezik, mindig jön a megszokott formula: „a kormány dolgozik rajta”, „nem állnak rendelkezésre pontos adatok”, „hamarosan bejelentést teszünk”.

Most azonban a Szőlő utcai botrányban ez a higgadtság már kevés. Nem lehet mosolyogva hazudni, ha gyermekbántalmazásról van szó.
És Gulyás mégis megtette. Ahelyett, hogy elismerte volna az állam felelősségét, hazudott arról, hogy nincs kiskorú sértett, majd Rétvári Bencére mutogatott: „ő tudna bővebben nyilatkozni”. Magyarán: elpasszolta a felelősséget, ahogy mindig.

A kormány, amely elmenekül a saját bűnei elől

A Fidesz kommunikációs logikája ma már egyszerű képletté silányult:

1. Tagadni, amíg lehet.
2. Amikor ez nem megy, relativizálni.
3. Amikor már mindenki látja, akkor másra mutogatni.

A Szőlő utcai ügyben mindhárom lépés megtörtént. Először azt mondták, nincs ügy. Aztán, hogy „nem úgy volt”. Most pedig, hogy „nem politikai kérdés”.
Pedig mindhárom hazugság ugyanarra épül: arra a hitre, hogy a magyar társadalom fásult, és már semmi sem rázza meg.

De ez az ügy más. Gyerekekről van szó. Állami intézményről. Felelős hivatalokról. Ha ez sem vált ki közfelháborodást, akkor valóban sikerült elérniük azt, amire évek óta törekednek: a teljes erkölcsi bénultságot.

„Gyermekvédelmi” kormány, amely maga bántalmaz

A NER-ben minden szó elvesztette az eredeti értelmét.
A „családbarát” kormány az, amely tönkreteszi a családokat.
A „gyermekvédelmi” kormány az, amely elhanyagolja, elnyomja és kiszolgáltatja a gyerekeket.
A „kereszténydemokrata” kormány az, amely hazugságokkal takarja el a saját bűneit.

Gulyás Gergely most is a megszokott mantrát ismételte: „a kormány mindent megtesz a gyermekvédelemért”. De mit jelent ez a valóságban?

• Az intézményekben éhbérért dolgozó nevelőket,
• a túlterhelt gyermekvédelmi rendszert,
• és a gyerekek mellett álló szakemberek elhallgattatását.

Ez a „gyermekvédelem” a kormány szótárában: papíron csillogó, a valóságban romhalmaz.

Az új tanú – a csend falán repedés

A Szőlő utcai ügyben új tanú jelentkezett. Ez az egyetlen mondat most többet jelent, mint bármely kormányinfós szóvirág.
Ha valóban komolyan vennék, újra kellene indítani a nyomozást, beidézni a tanút, meghallgatni a sértetteket, átláthatóan kommunikálni.
De a kormány ezt nem fogja megtenni. Inkább elriasztja a tanút, megtámadja azokat, akik szóvá teszik, és megpróbálja elhitetni, hogy mindenki hazudik – kivéve őket.

Csakhogy most már túl sokan tudnak túl sokat. A csend falán repedések vannak, és minden új információval közelebb kerülünk ahhoz, hogy kiderüljön: az állam maga lett a bűnpártoló.

Kormányinfó vagy hazugságshow?

A heti kormányinfó mára elvesztette minden funkcióját. Ami valaha a kormányzati átláthatóság fóruma volt, az mára hazugságshow lett, előre gyártott kérdésekkel és kormányzati panelekkel.
A valódi újságírókat kiszorítják, a kényelmetlen kérdésekre nem válaszolnak, a tényeket pedig „nemzeti érdekből” titkosítják.

Ha egy kormányinfón a legfontosabb mondat az, amit nem mondanak ki, akkor az már nem sajtótájékoztató – az propaganda.
És amikor a propaganda válik kormányzássá, ott a demokrácia már csak díszlet.

A felelősség most már nem politikai, hanem morális

Nem lehet tovább a „baloldali támadásokra” fogni mindent. Nem lehet örökké Brüsszellel, Sorossal és „sajtópletykákkal” takarózni.
Ez az ügy nem politikai, hanem emberi kérdés. A hatalom emberei gyerekekről beszélnek – és még ebben is hazudnak.

Aki ilyenkor nem kér bocsánatot, az nemcsak rossz politikus, hanem rossz ember.
És aki ezt a rendszert kiszolgálja, az osztozik a bűnében.

Meddig tűrjük még?

A magyar társadalom sok mindent lenyelt az elmúlt évtizedben: inflációt, hazugságokat, megaláztatást, szétvert oktatást és egészségügyet. De ha a gyermekek védelmét is hagyjuk elhazudni, akkor végleg feladtuk önmagunkat.

A Szőlő utcai ügy több már, mint botrány. Ez a rendszer tükre: egy állam, amely nem védi a legkiszolgáltatottabbakat, elveszítette minden erkölcsi alapját.

Juhász Péter felvetése pontos: a kormány emberei tudják, mit beszélnek.
A kérdés csak az, mi mikor mondjuk ki, hogy elég volt.

Zárszó

A kormányinfók egyre inkább hasonlítanak a napi mesére: mindig van benne tanulság, csak épp fordítva, mint kellene.
A mese hősei nem a gyerekek, hanem a hatalmasok, és a boldog befejezés mindig ugyanaz:
„Minden rendben, a kormány dolgozik.”

De ez nem igaz.
És amíg kimondjuk, hogy nem igaz, addig van remény.

FOTÓ: MTI

Magyar News Online– Reiter Judit

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.