Van egy mondata, ami örökre bevéste nevét a magyar politikai cinizmus történetébe: „Mindenki annyit ér, amennyije van.” Ez a néhány szó nemcsak Lázár János politikai ars poeticája, hanem az egész NER-rendszer szellemi lenyomata is. A miniszter, aki Hódmezővásárhelyről indult, ma már a milliárdosok kényelmével oktatja a magyarokat takarékosságra és erkölcsre, miközben saját köreinek mindent megenged. Lázár az Orbán-rendszer egyik legcinikusabb figurája, aki mindig tudta, mikor kell meghajolni a hatalom előtt – és mikor kell belerúgni a kiszolgáltatottakba.

A rendszer hű tükre – Lázár karrierje a Fidesz árnyékában

Lázár János pályája tökéletes lenyomata annak, hogyan lehet valakiből a Fideszben „valaki” – nem teljesítménnyel, nem tisztességgel, hanem lojalitással, politikai számítással és gátlástalan hatalomtechnikával. Hódmezővásárhely polgármestereként még sokan a „fiatal tehetség” kategóriájába sorolták, aki modernizálni akarja a városát. Ma már tudjuk, ez a modernizáció inkább betonba öntött klientúraépítés volt: a közbeszerzések körül mindig ott sertepertélt a helyi fideszes elit, a város pénzügyi ügyei pedig szinte átláthatatlan hálóként borították be a politikai hűségeseket.

Amikor Orbán Viktor felfedezte benne a lojalitásban utazó, gátlástalan menedzsert, Lázár villámgyorsan lépett elő a vidéki „kiskirályból” az országos politika egyik kulcsszereplőjévé. A Miniszterelnökséget vezető miniszterként a hatalom központjához került, és azóta is az Orbán-rendszer egyik legstabilabb, legcinikusabb tartóoszlopa.

„Mindenki annyit ér, amennyije van” – a NER cinizmusának alapmondata

Amikor Lázár 2011-ben kimondta a hírhedt mondatot – „Mindenki annyit ér, amennyije van” –, talán maga sem sejtette, hogy ezzel örökre megpecsételi politikai örökségét. Ez a kijelentés azóta is szimbólummá vált: a hatalom arroganciájának, a szociális érzéketlenségnek, annak a hideg elitista világnézetnek, amely ma Magyarországot irányítja.

Ebben a mondatban ott van a Fidesz egész filozófiája: a pénz az erkölcs fölött, a siker a szolidaritás helyett, az uralkodás az együttműködés ellenében. Lázár szavai mögött nem csupán személyes gőg húzódott meg, hanem egy egész politikai rendszer ideológiája, amely szerint a szegény ember maga tehet a sorsáról, a gazdag pedig morálisan is felsőbbrendű.

Azóta is, ha Lázár János megszólal, valahogy mindig ez a mondat zeng vissza. Legyen szó a fiatalok lakhatási válságáról, az elszegényedő pedagógusokról, vagy a vidéki Magyarország összeomlott infrastruktúrájáról, a miniszter arcáról az önelégült cinizmus soha nem hiányzik.

A politikus, aki minden rendszerben otthon érzi magát

Lázár János különös politikai túlélő. Ha kell, ő a „modernizátor”, ha kell, a „konzervatív úriember”, ha kell, a „nép egyszerű fiának” álcázza magát. Valójában egyik sem. Ő a hatalom technokratája, aki mindig pontosan tudja, merre fúj a szél.

Egyik nap még a vasútfejlesztés élharcosa, másnap az építési és közlekedési minisztérium ura, aki az ország minden szegletében „személyesen felügyeli” a beruházásokat. Közben építési projekteket ad és vesz, milliárdosokkal egyeztet, majd az egyszerű magyarokat kioktatja takarékosságból.

A legfrissebb botrány is ezt a képet erősíti: Lázár fiáról videó készült, amint a miniszteri sofőr viszi a kormányzati luxusautóval, rendőri kísérettel. Amikor ezt szóvá tették, a minisztérium közölte: „Ha a miniszter és a gyermeke ugyanabba az irányba tart, együtt utaznak. Eddig is így tették, ezután is így fogják.” Ezzel az indoklással valójában csak még mélyebbre ásták magukat – hiszen ez tökéletesen megmutatja, hogyan gondolkodnak. A hatalom nem szolgálat, hanem kiváltság.

A vidéki úrifiú, aki lenézi az országát

Lázár politikai stílusa nemcsak cinikus, hanem mélyen lenéző is. A hódmezővásárhelyi „birtokúr” mentalitása ma is átsüt minden megszólalásán. Számára az ország egy hierarchikus rendszer, ahol a „tehetséges” kevesek irányítanak, a többiek pedig engedelmeskednek.

Amikor az oktatás válságáról beszél, mindig azt hangoztatja, hogy „nem kell mindenkinek diplomát szereznie”. Amikor a szociális problémák kerülnek szóba, szerinte „a munkanélkülieknek inkább dolgozniuk kellene, mint panaszkodni”. Amikor a fiatalok elvándorlásáról kérdezik, csak legyint: „Aki akar, az boldogul itthon is.”

Lázár János világa az a Magyarország, ahol a kiváltságosak diktálnak, a többiek pedig hallgatnak. És ha valaki szót mer emelni, arra jön a fideszes válasz: „Irígy vagy.”

A hatalom embere, aki elfelejtette, mit jelent a közszolgálat

Lázár pályafutása azt is megmutatja, mennyire eltorzult a magyar politikai elit fogalma. A „közszolgálat” helyett ma „hatalomgyakorlásról” beszélünk. Lázár számára a politika nem felelősség, hanem üzleti modell.

Amikor a magyar építőiparban, a vasúti fejlesztésekben vagy a kastélyfelújításokban milliárdok tűnnek el, ő mindig ott áll a döntéshozók között. De felelősséget sosem vállal. A kudarcokat a beosztottakra hárítja, a sikereket pedig sajátjaként tálalja.

A miniszterelnökhöz fűződő viszonya külön fejezet a hatalom működésének kézikönyvében: Lázár mindig tudja, mikor kell meghajolni Orbán előtt, és mikor kell halkan kritikusnak tűnni ahhoz, hogy „független gondolkodóként” tartsák számon. Ez a politikai képmutatás legmagasabb iskolája.

Egy ország, ahol Lázár János szimbolikus figura

Nem lehet tagadni: Lázár János a mai Magyarország tökéletes szimbóluma. Ő a rendszer, amelyben a hatalom összefonódik a pénzzel, a lojalitás felülírja a szakértelmet, és az emberi méltóság értéke pénzben mérhető.

Ha valaki meg akarja érteni, miért roskadozik a magyar társadalom morálisan és gazdaságilag, elég meghallgatni Lázár hírhedt mondatát: „Mindenki annyit ér, amennyije van.” Ez a mondat a nemzeti önbecsülés halotti beszéde.

Záró gondolat – A Lázár-jelenség, mint morális tükör

Lázár János nem egyedi figura, hanem tükör: megmutatja, hová jutottunk, amikor a hatalom embereit nem felelősségre vonjuk, hanem tapsolunk nekik. Ő az a politikus, aki egyszerre testesíti meg a gőgöt, és a képmutatást.

Az ország, ahol egy ilyen ember még mindig miniszter lehet, már rég elfelejtette, mit jelent a közjó. És amíg ez így marad, addig Lázár János nem csupán a hatalom része, hanem a magyar politikai kultúra vádirata is.

Mert ha valóban „mindenki annyit ér, amennyije van”, akkor Magyarország ma pontosan annyit ér, amennyit Lázár János képvisel belőle: gőgöt, cinizmust és morális ürességet.

Magyar News Online – Pierog Ferenc Alexander

Borítókép: MTI/MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.