A Népszava információi szerint az Orbán-kormány előkészíti, hogy az egyházaknak adhatja át a kormány a gyermekvédelmi intézményeket. A döntés célja, hogy az állam megszabaduljon a felelősségtől, amelyet a szakellátás működtetése ró rá. Források szerint a Belügyminisztérium már jövő keddre berendelte a gyermekvédelmi központok igazgatóit, sőt néhányuktól fotókat is kértek az általuk irányított lakásotthonok állapotáról. Az SZGYF tagadja, hogy átadásról lenne szó, de a szakemberek szerint az előkészületek egyértelműek.

Népszava: Az egyházaknak adhatja át a kormány a gyermekvédelmi intézményeket – háttérben a felelősség áthárítása

A Népszava forrásai arról számoltak be, hogy a Belügyminisztérium nemrégiben utasította az állami fenntartású gyermekvédelmi központok vezetőit, hogy jelenjenek meg egy értekezleten, ahol az intézmények jövőjéről eshet szó. Egyes vezetőknek még az általuk felügyelt lakásotthonok állapotát is dokumentálniuk kellett, ami arra utal, hogy előkészítő munka zajlik az átadásra.

A lap információi szerint az állam sorrendet állított fel: melyik intézményt mikor adná át az egyházi fenntartóknak. A döntés hátterében az állhat, hogy az Orbán-kormány egyre kényelmetlenebb helyzetbe kerül a gyermekvédelmi rendszer állapotával kapcsolatban, és nem kíván fenntartóként felelősséget vállalni sem a működésért, sem a dolgozók béremeléséért.

Az SZGYF és a Belügyminisztérium reakciója

Az ügyben megkeresték a Belügyminisztériumot és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) is. A minisztérium nem cáfolta az értesüléseket, mindössze annyit közölt: a kérdéseket továbbították az SZGYF-nek. A főigazgatóság válasza szerint az információk tévesek, és a találkozó pusztán a rendszeres fenntartói értekezletek része.

Az SZGYF hangsúlyozta, hogy vezetői folyamatosan figyelemmel kísérik az intézmények működését, és közvetlen szakmai támogatást nyújtanak a helyszíneken. Hozzátették: a megbeszélést a korábban kialakított gyakorlatnak megfelelően tartják.

Korábbi próbálkozások és akadályok

A lap értesülései szerint az állam már negyedévvel korábban is próbálkozott az átadással, ám az egyházi szervezetekkel nem sikerült megállapodni. Ennek oka elsősorban az intézmények rossz állapota és a súlyos forráshiány volt. Sok épület elhanyagolt, felújításra szorul, ami komoly terhet róna a leendő fenntartókra.

Az egyházak vonakodása tehát érthető: bár a kormány a felelősség átruházására törekszik, az anyagi háttér biztosítása nélkül nehéz lenne hosszú távon fenntartani a rendszert.

Egyházi szerepvállalás a gyermekvédelemben

Az egyházak szerepe nem új a gyermekvédelemben. Már 2021-ben átalakult a nevelőszülői hálózat fenntartói szerkezete, amelynek következtében 2022 végére a nevelőszülői hálózatok 91 százaléka egyházi szervezetekhez került. A 22 fenntartó közül mindössze három maradt világi kézben.

A kormány hivatalos indoklása szerint az egyházak missziós küldetése, közösségépítő tapasztalata és társadalmi beágyazottsága indokolja a nagyobb szerepvállalást. Fülöp Attila államtitkár korábban úgy fogalmazott: a gyermekvédelem nem állami monopólium, hanem olyan feladat, amelyhez elengedhetetlen az egyházi tapasztalat.

A dolgozók és gyerekek helyzete

A változások több ezer dolgozót érinthetnek. A Belügyminisztérium adatai szerint tavaly 14 700 munkatárs életvitelét vizsgálták, míg 273 intézményvezetőnek és helyettesének pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kellett részt vennie. Ez jól mutatja, hogy a rendszer átalakítása óriási emberi erőforrást érint.

A gyermekvédelmi intézményekben jelenleg több mint 23 ezer gyermeket és fiatalt gondoznak, közülük több mint ötezren állami fenntartású intézményekben élnek. A most felmerülő átszervezés tehát több ezer gyermek mindennapjait változtathatja meg.

A lap forrásai szerint egyes intézményekben már most „zárlat” van, vagyis nem vehetnek fel új gyerekeket. Ez arra utalhat, hogy az átadás előtt befagyasztották a felvételt, és a jövőbeni fenntartókra vár, hogy újra megnyissák a bezárt otthonokat.

A bizonytalanság következményei

A szakemberek szerint a legnagyobb gond a bizonytalanság. A dolgozók és a gyerekek sem tudják, mi vár rájuk, és hogy az új fenntartók milyen körülmények között folytatják majd a munkát. Bár az egyházi szervezetek tapasztalata sok területen előnyt jelenthet, az anyagi háttér és a megfelelő szakmai garanciák hiánya veszélyeztetheti a gyermekek ellátásának minőségét.

A civil szervezetek is aggodalmukat fejezték ki, mert félő, hogy a gyors átadás nem a gyermekek érdekeit szolgálja, hanem inkább politikai és pénzügyi szempontokat.

Összegzés

A Népszava értesülése szerint az állam az egyházaknak adhatja át a kormány a gyermekvédelmi intézményeket, hogy megszabaduljon a felelősségtől és az anyagi terhektől. Bár az SZGYF tagadja a hírt, a jelek arra utalnak, hogy komoly előkészületek zajlanak. Az egyházi szerepvállalás a gyermekvédelemben nem új keletű, ám az intézmények állapota, a forráshiány és a dolgozók bizonytalansága miatt kérdéses, milyen következményekkel járhat az átszervezés.

A vita lényege, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer jövője forog kockán: vajon az állam ténylegesen átadja-e a felelősséget, és ha igen, képesek lesznek-e az egyházi szervezetek biztosítani a gyermekek jogait és biztonságát.

Magyar News Online

Borítókép: Influenszer tüntetés

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.