Az idősebb generációk gyakran értetlenül nézik, amikor a húszas éveik elején járó fiatalok arról beszélnek: ki vannak égve.
Még alig kezdődött el a felnőtt életük – mondják sokan. Pedig a jelenség valós, és egyre gyakoribb. De vajon mi áll a háttérben?

1.A teljesítménykényszer már az iskolában elkezdődik
Sokan nem is a munkahelyükön fáradnak el először, hanem már jóval korábban: az iskolapadban. A felsőoktatásba való bekerülésért folyó verseny, az ösztöndíjharc és a folyamatos elvárások olyan mentális nyomást helyeznek a fiatalokra, amely már tinédzserkorban kiégéshez vezethet.
A „mindenkiből legyen valaki” kultúra, az állandó összehasonlítás (főként a közösségi médiában), valamint a szülői és tanári elvárások együttese hamar kiöli a belső motivációt.
2.Az anyagi bizonytalanság állandó stresszforrás
A 2020-as években egyre nehezebb önálló életet kezdeni. Az albérletárak az egekben, a fizetések alig tartják a lépést az inflációval. Sokan már a karrierjük kezdetén kénytelenek másod- vagy harmadállást vállalni, hogy meg tudjanak élni. Ez hosszú távon kimerítő, és hamar kiégéshez vezet.
A pályakezdők gyakran úgy érzik: hiába dolgoznak keményen, nem tudnak előre lépni. A lakásvásárlás, családalapítás távoli álomnak tűnik, ami elveszi a jövőkép reményét is.
3.A munkakultúra nem alkalmazkodott az új generációk igényeihez
Sok munkahelyen még mindig uralkodó a 8-tól 4-ig tartó, merev struktúra, a mikromenedzsment és az elavult vezetési stílus. A fiatalabb generációk (Z generáció, Y fiatalabb tagjai) viszont rugalmasabb, értelmesebb munkát keresnek, amely nemcsak megélhetést biztosít, hanem belső elégedettséget is ad.
Ahol ezt nem kapják meg, ott hamar elveszítik a lelkesedésüket. A kiégés nem a lustaság jele – éppen ellenkezőleg: gyakran a túlvállalásé és az értelmetlen robotolásé.
4.A közösségi média hamis elvárásokat kelt
Az Instagramon, TikTokon és LinkedInen mindenki sikeresnek, boldognak, kiegyensúlyozottnak tűnik. A valóság azonban sokkal árnyaltabb. Mégis, a fiatalok nap mint nap találkoznak ezekkel a „tökéletes életekkel”, ami belső nyomást generál: „nekem is el kellett volna már érnem valamit”.
Ez az összehasonlítás hosszú távon önbizalomromboló hatású. Ha valaki úgy érzi, le van maradva a többiekhez képest, az hamar kiábrándultsághoz és fásultsághoz vezet.

5.Nincs idő az önismeretre, feltöltődésre
A kiégés megelőzésének egyik kulcsa az önismeret és az érzelmi regeneráció. Ehhez viszont idő, tér és támogatás kellene. A mai fiatalok életében azonban ezek gyakran hiányoznak. Sokaknak nincs lehetőségük arra, hogy lelassítsanak, hogy újratervezzenek, hogy átgondolják, merre tartanak.
A mentális egészség még mindig tabutéma sok munkahelyen és családban. Pedig a kiégés nem múlik el magától – ha figyelmen kívül hagyják, hosszú távon depresszióvá, szorongásos zavarrá alakulhat.
Mit tehetünk a fiatalok kiégése ellen?
A megoldás nem egyszerű, de nem is lehetetlen: A munkaadóknak nyitniuk kell a rugalmasabb, emberibb munka kultúra felé. Az oktatásban több hangsúlyt kell fektetni az önismeretre, érzelmi intelligenciára. A társadalmi narratívát is érdemes újra gondolni: nem mindenki 30 évesen lesz sikeres, és ez rendben van.
A fiatalok kiégése nem egyéni gyengeség, hanem rendszerszintű probléma. Ha ezt belátjuk, akkor már közelebb kerültünk a megoldáshoz is.
Mit lehet tenni a kiégés ellen?
A kiégés nem csak az egyén felelőssége. Egyéni szinten sokat számít a tudatosság és az önvédelem, de a munkáltatók és az egész társadalom is kulcsszereplők.
Egyéni szinten:
Tanulj meg nemet mondani – Nem kell mindent elvállalni. A túlterhelés a leggyorsabb út a kiégéshez.
Legyenek pihenőidőid – A mentális és fizikai regeneráció nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Keresd a valódi értelmet – Olyan munkát, projektet, hobbit találj, ami nemcsak hasznos, hanem örömöt is ad.
Korlátozd a közösségi média használatot – Tarts digitális detox-napokat, és ne hasonlítsd össze magad másokkal.
Kérj segítséget, ha kell – A pszichológushoz járás nem gyengeség, hanem önismereti bátorság.
Munkaadói szinten:
Rugalmas munkaidő és home office lehetőség – Ezek ma már alapelvárások a fiatal munkavállalók körében.
Tisztességes fizetés és elismerés – Nemcsak pénzben, hanem figyelemben, fejlődési lehetőségben is.
Mentálhigiénés támogatás – Pl. anonim pszichológiai tanácsadás vagy workshopok.
Valódi beleszólás a munkafolyamatokba – A fiatalok értelmes, partneri viszonyra vágynak, nem utasításokra.

Társadalmi és oktatási szinten:
Oktassuk az érzelmi intelligenciát már iskolás korban – Hogyan kezeljük a stresszt, hogyan ismerjük fel az érzelmeinket?
Törjük meg a kiégés körüli tabut – A mentális kimerültség nem „hiszti”, hanem kezelendő probléma.
Reális elvárásokat kell közvetítenünk – Nem kell 30 alatt multimilliomosnak lenni, és ez rendben van.
Záró gondolat
A 25 évesen kiégő fiatal nem a társadalom kudarca – hanem annak tükre. A kiégés egy figyelmeztetés: változásra van szükség. Több támogatásra, őszinteségre, nyitottságra – egyénileg és közösségileg is. Ha időben felismerjük a jeleket és változtatunk, még visszafordítható a folyamat.
Magyar News Online-Reiter Judit
Magyar News Online: A valóság, első kézből!
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg. Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!